Költségátalány tartozáskénti rögzítése


Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. szeptember 18-án (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6434

[…] számolja. [Sőt az Szt. 77. §-ának (2) be­kezdése főszabályként a bevételkénti elszámolást a jogosultnál a pénzügyi rendezéshez köti, nem teszi lehetővé a követeléskénti bevétel-előírást.]A hivatkozott előírás szerinti "fizetendő" összeg következhet a két fél közötti szerződésből, de következhet a jogszabály tételes előírásából is. Például a szerződés késedelmes teljesítése esetén fizetendő késedelmi kamatot a kötelezettnek a tényleges teljesítéssel egyidejűleg könyvelnie kell (anélkül, hogy erre a jogosult őt felszólítaná), vagy a pénzcsökkenéssel, vagy kötelezettségkénti elő­írással. (Ez a szabály 50 évvel ezelőtt is így volt!)A költségátalány-fizetési kötelezettséget az új Ptk. írja elő fizetendő összegként kötelezően. A költségátalány tényleges megfizetése esetén az egyéb ráfordításkénti elszámolás a pénzmozgással egyidejűleg történik. (Ez esetben a jogosult a pénzben megkapott költségátalányt köteles egyéb bevételként elszámolni.) Ha a költségátalány-fizetési kötelezettség az új Ptk. előírása […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.