Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás


Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. március 10-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6925

[…] fizetéssel érintett időszak utolsó napját (január 31-e) követő 60. nap (március 31-e).A rezsiköltségek – feltételezhetően – közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázásánál is az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja alkalmazható, ha a rezsiszámlában elszámolt időszakok utolsó napját követő 60 napon belül megtörténik a számla kiállítása úgy, hogy a fizetési határidő is a 60. napon belül (legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 60. nap) legyen. (Például, ha a közüzemi számla a januári fogyasztásról szól, akkor erről az adott bérlő részére a számlát olyan időponttal kell kiállítani, hogy az ellenérték megtérítésének esedékessége, a fizetési határidő maximum március 31-e legyen! Ha nem ilyen módon állították ki a számlát, az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja akkor is március 31-e lesz.A közös költséggel kapcsolatosan a közös költség tartalmától idegen számlázási rendszert alakítottak ki. A cégen belül szabályozni kell, és a bérlőkkel el kell fogadtatni, hogy mit tekintenek a közös költséghez tartozónak, azt hogyan kell megállapítani, hogyan kell a bérlők között felosztani (milyen vetítési alappal), a közös költségekre milyen befizetéseket kell teljesíteni, az éves szinten felmerült közös költségekkel mikor kell elszámolni, felosztani, és a még nem rendezett összeget megfizetni. Az erről készült elszámolást el kell fogadtatni a bérlőkkel, az elszámolásnak bérlőnként kell tartalmaznia az őket terhelő – éves szintű – közös költséget. A közösköltség-elszámolás a közös költségek elszámolásának a bizonylata. Ez esetben a közös üzemeltetés számviteli szabályai szerint kell eljárni, a közös üzemeltetésben részt vevő bérlőket terhelő közös költségeket a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, a közös üzemeltetőnél a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni. A közös költség áthárítása tehát nem szolgáltatás, nem termékértékesítés, így azt számlázni nem kell, de nem kell számlázni az előre befizetett összegeket sem.Abban az esetben indokolt számlázni, ha valamely szolgáltatást konkrét bérlőhöz, több bérlőhöz lehet kapcsolni (például különböző […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.