Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet


Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. július 28-án (349. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7039

[…] és ügyfele vagy az ügyfele által megbízott társaságok végzik a karbantartást, márpedig ez nem történhet csak akként, ha az ügyfelének van jogcíme az ingatlan használatára, ami praktikusan bérlet. Mindez azt is jelenti, hogy ekkor nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról sem, lévén a vásárolt szolgáltatás (bérlet) és az eladott szolgáltatás (szálláshely-szolgáltatás) nem ugyanaz, ennélfogva azt nem lehet változatlan formában eladni, függetlenül attól, hogy a bejövő számlán mit (milyen szolgáltatást és milyen szöveget) tüntettek fel.A 3-5. számmal jelzett kérdésekben a telephely létrejöttét kell megítélni a cégnyilvántartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a helyi adókról szóló törvény szemszögéből. E kérdések kapcsán is döntő, hogy ténylegesen mi a végzett tevékenység tartalma. Különösen annak van jelentősége, hogy a másodikként említett esetben ügyfele munkavállalói többéves szerződés alapján a szolgáltatásnyújtás helyszínéül szolgáló ingatlanban tevékenységet végeznek (ügyfele használja az ingatlant), míg az első esetben (a kollégium épületében biztosított szállás) ügyfele személyesen nem vesz részt a szolgáltatás tényleges nyújtásában, legfeljebb annak közvetítésében.A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cgt.) 7. §-a (2) bekezdésének első mondata rendelkezik a cég telephelyéről, fióktelepéről. E szerint a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. A Cgt. 7. §-a (4) bekezdése pedig ehhez képest arról rendelkezik, hogy a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.E rendelkezések összeolvasásából az következik, hogy a telephely, illetve a székhely településtől eltérő településen lévő telephely (azaz a fióktelep) olyan, tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó ingatlan lehet, melyet a cég jogosult használni. E kritériumoknak ügyfelénél a másodikként említett esetkör felel meg, mert ügyfele rendelkezik a szálláshely-szolgáltatás céljára szolgáló ingatlannal (mint a kérdés említette: hosszú távú szerződés alapján).Az Art. 178. §-ának 27. pontjában fogalmazza meg a telephelyet. Ennek értelmében telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét, függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található. E rendelkezés annyiban tér el a Cgt. szerinti fogalomtól, hogy nem támasztja feltételül az adóalany rendelkezésében álló ingatlan létét, tehát bővebb értelmű. Ugyanakkor – az Art. szerinti telephely-bejelentés céljából (az esetleges ellenőrzés színhelyének azonosítása) és a tevékenység jellegéből következően – ugyanazon következtetésre juthatunk az állami adóhatósághoz való telephely-bejelentés, mint a Cgt. szerinti telephely-bejelentés kapcsán, azaz az első esetben (szolgáltatás közvetítése) nem kell bejelenteni a telephelyet, míg a második esetben (szolgáltatás tényleges nyújtása) az szükséges (ha azt a cégbírósághoz mégsem jelentették be).A Htv. szerinti – az […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.