Épületen belül iroda és lakás
Kérdés
A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. január 26-án (359. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7201
[…] ingatlan-nyilvántartásban (mint külső dokumentumban) körülírt módon a kérdés szerinti beruházás kezelhető úgy, hogy egyidejűleg két épületrész (két eszköz) valósul meg. Ezzel lehetővé válik, hogy a vállalkozó a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek között külön-külön vegye állományba (aktiválja) az iroda-épületrészt, illetve a lakásépületrészt.A bevezetőben leírtak figyelembevételével a kérdésekre a válasz a következő:A telekingatlanon végzett olyan munkák költségei növelik a telekingatlan bekerülési értékét, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy a teleknek a természet által "alkotott" egyenetlenségei (dombok, vízátfolyások stb.) megszűnjenek, illetve egy telekből több telek legyen. Jellemzően a durva tereprendezés idesorolható, a bozótirtás, a törmelék, sitt elszállítása azonban nem. Ez utóbbiak inkább az építkezés előkészítése körébe tartoznak, ezért azok költségeit a beruházás bekerülési értékében indokolt számításba venni.Ha a válasz bevezetőjében említettek teljesülnek, akkor a beruházás beérkező számláin felszámított áfát meg kell osztani (az épületre jellemző naturális mutató alapján), és a lakásra jutó része nem vonható le (azt a lakásépületrész bekerülési értékében kell le nem vonható áfaként számításba venni).Ha az ingatlan-nyilvántartásban a lakást – a bevezetőben leírt módon – nem […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. január 26-án (359. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7201
[…] ingatlan-nyilvántartásban (mint külső dokumentumban) körülírt módon a kérdés szerinti beruházás kezelhető úgy, hogy egyidejűleg két épületrész (két eszköz) valósul meg. Ezzel lehetővé válik, hogy a vállalkozó a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek között külön-külön vegye állományba (aktiválja) az iroda-épületrészt, illetve a lakásépületrészt.A bevezetőben leírtak figyelembevételével a kérdésekre a válasz a következő:A telekingatlanon végzett olyan munkák költségei növelik a telekingatlan bekerülési értékét, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy a teleknek a természet által "alkotott" egyenetlenségei (dombok, vízátfolyások stb.) megszűnjenek, illetve egy telekből több telek legyen. Jellemzően a durva tereprendezés idesorolható, a bozótirtás, a törmelék, sitt elszállítása azonban nem. Ez utóbbiak inkább az építkezés előkészítése körébe tartoznak, ezért azok költségeit a beruházás bekerülési értékében indokolt számításba venni.Ha a válasz bevezetőjében említettek teljesülnek, akkor a beruházás beérkező számláin felszámított áfát meg kell osztani (az épületre jellemző naturális mutató alapján), és a lakásra jutó része nem vonható le (azt a lakásépületrész bekerülési értékében kell le nem vonható áfaként számításba venni).Ha az ingatlan-nyilvántartásban a lakást – a bevezetőben leírt módon – nem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
