Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése
Kérdés
Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 13-án (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7258
[…] tőketartalékba. A kérdésben szereplő adatok alapján a felosztható vagyon helyes összegben került megállapításra, feltételezve, hogy a lekötött tartalék helyes összegben lett megállapítva. (A befektetői részjegy miatti lekötést a felosztható vagyon összegszerű megállapítása során nem lehet számításba venni.)Az Szja-tv. értelmében a befektetői részjegy is értékpapírnak minősül. A magánszemély szempontjából a szövetkezet által történő visszavásárlás értékpapír-értékesítésnek minősül. Az Szja-tv. 67. §-a alapján meg kell állapítani a részjegy-értékesítés árfolyamnyereségét, az értékesítés ellenében megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes értékét. A részjegy névértéke csak akkor tekinthető szerzési értéknek, ha a magánszemély eredeti vagyonjuttatása ilyen összegű volt, illetve ténylegesen a névértéken vásárolta. (Mindenképpen kell a magánszemély nyilatkozata a részjegy megszerzésére vonatkozó összegről.)A visszavásárlási érték és szerzési érték (névérték) különbözete az árfolyamnyereség, amely összeg után a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó és az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli mindaddig, amíg ez utóbbi összege a hozzájárulás-fizetés felső határát el nem éri (más tényezőket is figyelembe kell venni). A személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás összegét a szövetkezetnek kell megállapítania, bevallania, befizetnie, csökkentve a magánszemély részére kifizetendő összeget (T 381, 384 – K 462, 463-10).A tagsági jogviszony megszűnésekor a taggal való elszámolás törvényi hátterét a Ptk. 3:361. §-a tartalmazza. Ezen törvényi előírás ad arra lehetőséget, hogy a tagot megillető összeg kiadására az alapszabály három hónapnál hosszabb időtartamot is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyolc évet.A Ptk. szövetkezetekkel foglalkozó fejezete a részjegyek bevonásáról […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 13-án (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7258
[…] tőketartalékba. A kérdésben szereplő adatok alapján a felosztható vagyon helyes összegben került megállapításra, feltételezve, hogy a lekötött tartalék helyes összegben lett megállapítva. (A befektetői részjegy miatti lekötést a felosztható vagyon összegszerű megállapítása során nem lehet számításba venni.)Az Szja-tv. értelmében a befektetői részjegy is értékpapírnak minősül. A magánszemély szempontjából a szövetkezet által történő visszavásárlás értékpapír-értékesítésnek minősül. Az Szja-tv. 67. §-a alapján meg kell állapítani a részjegy-értékesítés árfolyamnyereségét, az értékesítés ellenében megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes értékét. A részjegy névértéke csak akkor tekinthető szerzési értéknek, ha a magánszemély eredeti vagyonjuttatása ilyen összegű volt, illetve ténylegesen a névértéken vásárolta. (Mindenképpen kell a magánszemély nyilatkozata a részjegy megszerzésére vonatkozó összegről.)A visszavásárlási érték és szerzési érték (névérték) különbözete az árfolyamnyereség, amely összeg után a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó és az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli mindaddig, amíg ez utóbbi összege a hozzájárulás-fizetés felső határát el nem éri (más tényezőket is figyelembe kell venni). A személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás összegét a szövetkezetnek kell megállapítania, bevallania, befizetnie, csökkentve a magánszemély részére kifizetendő összeget (T 381, 384 – K 462, 463-10).A tagsági jogviszony megszűnésekor a taggal való elszámolás törvényi hátterét a Ptk. 3:361. §-a tartalmazza. Ezen törvényi előírás ad arra lehetőséget, hogy a tagot megillető összeg kiadására az alapszabály három hónapnál hosszabb időtartamot is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyolc évet.A Ptk. szövetkezetekkel foglalkozó fejezete a részjegyek bevonásáról […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
