Közüzemi szolgáltató követelése
Kérdés
Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 13-án (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7261
[…] hogy a távhőszolgáltatást szüneteltetni nem lehet akkor sem, ha a lakást nem lakják. Megkérdőjelezhető azonban ez az előírás akkor, ha a lakás tulajdonosa meghalt, és tulajdonosváltozás következik be. Kérdés lehet, hogy a halál bekövetkezte után kit terhel és milyen jogon a távhőszolgáltatás díja?Visszatérve az elhalálozott tulajdonossal (lakóval) szembeni követelésre. A kérdésben leírtak alapján indokolt az Szt. 55. §-a alapján értékvesztést elszámolni már a 2016. évben. A hagyatéki eljárás során meg kell próbálni érvényesíteni a követelést. Ha sem ez, sem a bírósági eljárás nem vezet eredményre, akkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan követelésként […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 13-án (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7261
[…] hogy a távhőszolgáltatást szüneteltetni nem lehet akkor sem, ha a lakást nem lakják. Megkérdőjelezhető azonban ez az előírás akkor, ha a lakás tulajdonosa meghalt, és tulajdonosváltozás következik be. Kérdés lehet, hogy a halál bekövetkezte után kit terhel és milyen jogon a távhőszolgáltatás díja?Visszatérve az elhalálozott tulajdonossal (lakóval) szembeni követelésre. A kérdésben leírtak alapján indokolt az Szt. 55. §-a alapján értékvesztést elszámolni már a 2016. évben. A hagyatéki eljárás során meg kell próbálni érvényesíteni a követelést. Ha sem ez, sem a bírósági eljárás nem vezet eredményre, akkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan követelésként […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
