Vásárolt követelés beszámításával ingatlan szerzése
Kérdés
"A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 27-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7287
[…] új követelése keletkezik "A" társaságnak a magánszeméllyel szemben. (Tehát nem a vételárba beszámított követelés összege csökken!)Az előbbiek figyelembevétele mellett az ingatlan vételára a követelésbeszámítás összegével egyezik meg (T 161 – K 455), és a beszámítás könyvelése (T 455 – K 3651), 55 millió forint összegben.Ha az árverési eljárást az "A" társaság kezdeményezte, akkor a végrehajtási költségeket is az "A" társaságnak kell állnia, amelyet viszont – mint az ingatlan megszerzése érdekében felmerült tételt – az ingatlan bekerülési értékében kell számításba venni (T 161 – K 384, 4799).A vásárolt követelés vételárából 5 millió forint marad (T 455 – K 3651) a követelés számlán, függetlenül attól, hogy a vásárolt követelés névértéke (200-55 =) 145 millió Ft. Ezt a követelést "A" társaságnak minősítenie kell, jellemzően a magánszemély fizetőkészsége, fizetőképessége (a követelés behajtásának lehetősége) számításba vételével. (Mivel a követelés jelenlegi névértéke közel harmincszorosa a kimutatott követelésnek, az értékvesztés-elszámolás jelenleg nem látszik indokoltnak.)Az "A" társaság pénzintézettől vásárolta meg a magánszeméllyel szemben fennálló követelését, a kölcsönszerződésből következik a magánszemély kamatfizetési kötelezettsége is. A magánszemély vagy törleszti a tőkét, és fizeti a kamatot, vagy nem! Amennyiben a magánszemély törleszti a tőkét, annak összegével a vele szemben […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 27-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7287
[…] új követelése keletkezik "A" társaságnak a magánszeméllyel szemben. (Tehát nem a vételárba beszámított követelés összege csökken!)Az előbbiek figyelembevétele mellett az ingatlan vételára a követelésbeszámítás összegével egyezik meg (T 161 – K 455), és a beszámítás könyvelése (T 455 – K 3651), 55 millió forint összegben.Ha az árverési eljárást az "A" társaság kezdeményezte, akkor a végrehajtási költségeket is az "A" társaságnak kell állnia, amelyet viszont – mint az ingatlan megszerzése érdekében felmerült tételt – az ingatlan bekerülési értékében kell számításba venni (T 161 – K 384, 4799).A vásárolt követelés vételárából 5 millió forint marad (T 455 – K 3651) a követelés számlán, függetlenül attól, hogy a vásárolt követelés névértéke (200-55 =) 145 millió Ft. Ezt a követelést "A" társaságnak minősítenie kell, jellemzően a magánszemély fizetőkészsége, fizetőképessége (a követelés behajtásának lehetősége) számításba vételével. (Mivel a követelés jelenlegi névértéke közel harmincszorosa a kimutatott követelésnek, az értékvesztés-elszámolás jelenleg nem látszik indokoltnak.)Az "A" társaság pénzintézettől vásárolta meg a magánszeméllyel szemben fennálló követelését, a kölcsönszerződésből következik a magánszemély kamatfizetési kötelezettsége is. A magánszemély vagy törleszti a tőkét, és fizeti a kamatot, vagy nem! Amennyiben a magánszemély törleszti a tőkét, annak összegével a vele szemben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
