Valutában kiegyenlített importbeszerzés
Kérdés
Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. május 11-én (365. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7298
[…] könyv szerinti árfolyamán kell a valutaösszeg átszámított forintösszegét megállapítani. (A módosult jogszabályi előírás célja az volt, hogy a beszerzés, a szolgáltatás-igénybevétel teljesítési napján a beszerzési érték és a fizetett valuta könyv szerinti értéke között ne legyen árkülönbözet, mivel a teljesítés és a valutában fizetés napja egybeesik.) [Kapcsolódóan megjegyezzük, a jogalkotói szándéknak csak az felel meg, ha a beszerzés, az igénybevétel és a valutával történő ellenérték-kiegyenlítés ugyanazon a napon van (a beszerzés, az igénybevétel dokumentumát a valutapénztárból egyenlítik ki!). Ha a beszerzés, az igénybevétel nem ugyanazon a napon van, akkor a beszerzést, az igénybevételt a szállítóval szemben kell könyvelni, majd ezt követően már a szállító kerül kiegyenlítésre. Ez esetben valóban kérdés lehet az, hogy a valuta mely napon meglévő könyv szerinti árfolyamát kell számításba venni.]Kiküldetéshez kapcsolódóan egyértelmű, hogy a kiküldöttnek átadott valuta vonatkozásában nem alkalmazható az Szt. 48. §-ának (8) bekezdése (nem beszerzés, nem szolgáltatás-igénybevétel!). Ezért a kiküldöttnek átadott valutát a kiadás napján érvényes választott devizaárfolyamon kell a kiküldöttel szembeni követelésként kimutatni a valutaszámla csökkenése mellett (T 3613 – K 389 és T 389 – K 382). A valuta könyv szerinti árfolyama és a kiadáskori érvényes választott devizaárfolyam különbözete a 389. számlán megjelenik, amelyet – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 389 – K 9762, illetve T 8762 – K 389).A kiküldött elszámolásakor, a valutaelköltés bizonylatai alapján viszont alkalmazható […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. május 11-én (365. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7298
[…] könyv szerinti árfolyamán kell a valutaösszeg átszámított forintösszegét megállapítani. (A módosult jogszabályi előírás célja az volt, hogy a beszerzés, a szolgáltatás-igénybevétel teljesítési napján a beszerzési érték és a fizetett valuta könyv szerinti értéke között ne legyen árkülönbözet, mivel a teljesítés és a valutában fizetés napja egybeesik.) [Kapcsolódóan megjegyezzük, a jogalkotói szándéknak csak az felel meg, ha a beszerzés, az igénybevétel és a valutával történő ellenérték-kiegyenlítés ugyanazon a napon van (a beszerzés, az igénybevétel dokumentumát a valutapénztárból egyenlítik ki!). Ha a beszerzés, az igénybevétel nem ugyanazon a napon van, akkor a beszerzést, az igénybevételt a szállítóval szemben kell könyvelni, majd ezt követően már a szállító kerül kiegyenlítésre. Ez esetben valóban kérdés lehet az, hogy a valuta mely napon meglévő könyv szerinti árfolyamát kell számításba venni.]Kiküldetéshez kapcsolódóan egyértelmű, hogy a kiküldöttnek átadott valuta vonatkozásában nem alkalmazható az Szt. 48. §-ának (8) bekezdése (nem beszerzés, nem szolgáltatás-igénybevétel!). Ezért a kiküldöttnek átadott valutát a kiadás napján érvényes választott devizaárfolyamon kell a kiküldöttel szembeni követelésként kimutatni a valutaszámla csökkenése mellett (T 3613 – K 389 és T 389 – K 382). A valuta könyv szerinti árfolyama és a kiadáskori érvényes választott devizaárfolyam különbözete a 389. számlán megjelenik, amelyet – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 389 – K 9762, illetve T 8762 – K 389).A kiküldött elszámolásakor, a valutaelköltés bizonylatai alapján viszont alkalmazható […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
