Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül


A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. augusztus 17-én (370. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7379

[…] beszámolót a Korm. rendelet 3. §-a alapján a felszámolás kezdőnapját megelőző napra kell elkészíteni, letétbe helyezni, közzétenni a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének fordulónapját követő 30 napon belül.A Korm. rendelet 4. §-ának (6) bekezdése szerint, amennyiben a társaság a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően – a gazdasági tevékenység észszerű befejezése érdekében – vállalkozási tevékenységet folytat, illetve várható a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése, akkor az Szt. 160. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, azaz az egységes számlakeret előírásai szerint kell a könyvviteli nyilvántartást vezetni.A Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján a felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít. A nyitó felszámolási mérleg abban tér el a zárómérlegtől, hogy a nyitó felszámolási mérlegben elkülönítetten kell kimutatni– az eszközoldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét,– a forrásoldalon azok ezzel az értékkel egyező forrását, mint kötelezettséget (ha ez a kötelezettségek között nem szerepel, akkor a saját tőke valamely elemének csökkentésével kell a kötelezettséget kimutatni).Az előbbiek szerint elkészített nyitó felszámolási mérleg és az azt alátámasztó leltár alapján kell a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni. A könyvviteli nyilvántartásokon – a nyitó tételek könyvelése után – rögzíteni kell a Korm. rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint végrehajtott követelés-kötelezettség módosításokat, továbbá a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható – a felszámolási nyitómérlegben nem szereplő – vagyoni eszközök értékét, a céltartalék megszüntetését, a vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenését, értékvesztését.A felszámoló által végrehajtott követelés-kötelezettség módosítások, továbbá az eszközminősítések hatását (ideértve azok felértékelésének a hatását is) a felszámolási eredménnyel szemben kell módosítani. A módosítás történhet úgy, hogy az eszközök-források értékének változását a kettős könyvvitel alkalmazásával– az általános előírások alapján a változással érintett költség-ráfordítás, illetve árbevétel, bevétel számlával szemben, vagy– az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elkülönített felszámolási eredményszámlával szemben, vagy– a saját tőkén belül elkülönített felszámolási eredményszámlával szemben.(Az utóbbi két megoldás egy összegben tartalmazza a könyvelés után a felszámoló által a felszámolási nyitómérlegben végrehajtott korrekciók saját tőkét érintő hatását! De ezzel nem egyezik meg a felszámolási zárómérleg szerinti adózott eredmény!)A Korm. rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak könyvelése után a nyitóadatok és az előbbiekben említett korrekciók összevont értékét tartalmazó eszköz- és forrásszámlák adatai alapján elkészíthető (bár jogszabály a készítését nem írja elő) a felszámoló által is elfogadott "korrigált nyitó felszámolási mérleg".A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a módosított eszközök és források változását jelentő gazdasági eseményeket (ideértve a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását is) a könyvviteli nyilvántartásokban a valóságnak megfelelően, folyamatosan, naprakészen, áttekinthető módon kell bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani.A leírtakból következik, hogy ha a felszámoló a felszámolási nyitómérlegben kimutatott immateriális javakat, tárgyi eszközöket a várhatóan megtérülő összegre felértékelte, vagy piaci értéken felvette a felszámolási nyitómérlegben nem szereplő eszközöket (a felértékelésből származó különbözet a felszámolási eredmény részeként kimutatásra került), akkor az így felértékelt (visszaértékelt) eszközöknél is a felszámolás alatt az értékcsökkenési leírást – külön rendelkezés hiányában – a számviteli törvény előírásai szerint kell megállapítani […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.