Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója


2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. február 15-én (380. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7523

[…] függetlenül, adókötelezettséget generál. Ezen szabály ugyanakkor csak a 2018-ban létesített reklámhordozókra vonatkozik, lévén ez a rendelkezés ekkor lépett hatályba. A 2018. január 1-je előtt létesített és 2018-ban meglévő reklámhordozó adókötelezettsége a Htv. 11/A. §-án, azaz az adótárgyat (adóköteles vagyontárgyat) rögzítő rendelkezésen alapul, a Htv. 14. § (5) bekezdése ez esetben irreleváns. Természetesen más a helyzet a 2017. évben még létező, de a Htv.-beli szabályozás hatálybalépésekor (2018. január 1-jén) már reklámhordozói minőségét vesztett (megszüntetett, leszerelt) felületek esetében. Ekkor – mint azt a kérdés is tartalmazza – az adókötelezettség fennállásáról (2018-ban vagy az azt követő években) értelemszerűen nem beszélhetünk.A Htv. az adókötelezettség időtartamát tekintve semmiféle időbeli arányosítást nem fogalmaz meg. Ugyanakkor az adókötelezettség megszűntét a Htv. 14. § (5) bekezdésében (annak második mondatában) a reklámhordozó lebontása, eltávolítása, megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjára teszi. Ezért a 2018. év közben megszüntetett óriásplakát után a teljes 2018-as évben fennáll az adókötelezettség (az nem szűnik meg, csak az év utolsó napjával bezárólag). Mindez független attól, hogy az eszközt 2018-ban vagy azt megelőzően hozták létre.Azt, hogy mi felel meg a "túlnyomórészt" kitételnek, sem a településkép védelméről szóló törvény, sem pedig a Htv. nem definiálja. Ugyanakkor a szavak köznyelvi jelentéséből az következik, hogy ezen "arány" meghatározásához a reklámcélú felület nagyságát kell alapul venni, s erre utal az is, hogy az adó alapja a reklámfelület területe. Tehát először azt kell megvizsgálni, hogy a reklám elhelyezését szolgáló létesítmény felülete mekkora, másodjára pedig azt, hogy ezen létesítmény vagy berendezés felületének több mint 50%-át használják-e ténylegesen vagy potenciálisan reklámkihelyezésre. Az adott felület reklámközzétételre való használatának időintervalluma […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.