Szerződés írásban vagy szóban


Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. július 19-én (388. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7645

[…] nélkül nem képzelhető el.A szerződésből következő kötelezettség keletkezése és jogosultság a követelésre adásvételi szerződésnél azt jelenti, hogy az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Kereskedelmi üzletben történő vásárlásnál a szóbeli szerződés természetes, egy épület felújításánál viszont – a munka összetettségére tekintettel – indokolt, hogy a szerződést írásban rögzítsék. A Ptk. szerint, ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást is írásba kell foglalni. (A Ptk. még több helyen előírja a szerződés írásba foglalását. Indokolt ezeket figyelembe venni!)Álláspontunk szerint a szerződés írásba foglalásának jogszabályban előírt esetein túlmenően indokolt a szerződést akkor is írásba foglalni, ha a szerződés teljesítése és a szerződés szerinti teljesítés ellenértékének kiegyenlítése időben elválik egymástól, vagy a szerződés teljesítésének időpontját követően az eladó, a szolgáltató felelőssége hosszabb ideig fennáll. Különösen fontos az adásvételi, a szállítási, a vállalkozási, a bérleti szerződéseknél akkor, ha az eladott (vásárolt) termék, a későbbi időpontban leszállított, elvégzett teljesítmény összetett, a hétköznapi használat során jellemzően nem fordul elő stb.A Ptk. szerződésekkel kapcsolatos követelményei sajátos módon jelennek meg a számviteli elszámolás során. (A Ptk. nem tartalmaz elszámolási, bizonylatolási előírást!) Az Szt.-ben, jellemzően követelményként jelenik meg az árbevétel elszámolásánál, a beszerzéseknél stb. a szerződés szerinti feltételeknek megfelelő teljesítéskövetelmény, bár nincs utalás arra, hogy mögötte írásban vagy szóban megkötött szerződésnek kell lennie.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményei a szakmát gyakorlók körében ismertek (az Szt. 165. §-a).A könyvviteli nyilvántartásokban rögzítendő adatok legfontosabb bizonylata a számla. A számlával – mint számviteli bizonylattal – szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai tartalmazzák. Ezek közül – a kérdéshez kapcsolódóan […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.