Számlázás beolvadás után


Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. szeptember 13-án (391. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7697

[…] élnek ezzel a lehetőséggel, és nem határozzák meg a beolvadás időpontját, akkor a beolvadás időpontja a cégbejegyzés napja lesz. A beolvadáshoz kapcsolódó számviteli, pénzügyi, adózási, szerződéskötési, számlázási stb. feladatok elvégzésére való felkészülés szempontjából célszerű élni a cégtörvény által felkínált lehetőséggel, és a bejegyzési kérelemben olyan beolvadási időpontot megjelölni, amely időpontig a feladatok elvégzésére fel lehet készülni, tájékoztatni lehet a fontosabb partnereket, elő lehet készíteni a beolvadás előtti utolsó számlázandó teljesítményeket, mind a partnerek, mind a majd megszűnő társaság részéről. Ha a partnerek, a szállítók számláit a beolvadás időpontját (a beolvadó társaság megszűnésének napját) követően állították ki, de azok a beolvadás időpontját megelőző időszak teljesítéséről kerültek kiállításra, a beolvadással megszűnő társaság utolsó adóbevallásába azok áfája beállítható, azokat nem kell visszaküldeni, a beolvadással megszűnő társaság könyvviteli nyilvántartásaiban rögzítendők. Az aktuális szerződés módosításáig a cégnevet nem lehet megváltoztatni a szállítókkal való kapcsolatban sem. Összefoglalóan: a beolvadás időpontjának a körültekintően történt megválasztásával elkerülhetők mind a szállítók, mind a saját teljesítmények számlázásával kapcsolatos problémák.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 396. számában – 2018.11.21.) Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 391. számában számlázás a beolvadás után témájával foglalkozó, a 7697. (az olvasó 7937. számúra hivatkozik) kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a következő észrevételeket küldte: "Hasznosnak tartanám, ha a választ adó szakértők a nevüket is adnák a gyakorta kioktató, már-már az arrogancia határát súroló, bizonyos esetekben a gyakorlati életet nélkülöző válaszaikhoz. Ilyen válasznak érzem a 7937. számút is. Bármennyire is hihetetlen a szakértő számára, van olyan a való életben, hogy a cégbíróság valamilyen eljárási hiba folytán mégsem a kért időpontban jegyzi be a beolvadást, így nem lehet előre teljes bizonyossággal mindent elrendezni akár a kiszámlázásokkal, akár a szállítói értesítésekkel kapcsolatban. Lehet, hogy ezt a hatályos jogszabályok taxatíve nem tartalmazzák, de kell, hogy legyen észszerű átmeneti idő a váltásra, természetesen az adott körülmények figyelembevételével." A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! Hála istennek és a választ adóknak, nem sok észrevétel érkezik, amelyekre vagy az Olvasói észrevételek között, vagy az adott választ kiegészítő, hasonló címen megjelenő válaszban közöljük válaszunkat. A választ adók 30-40 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, saját tapasztalatuk, a hozzájuk beérkező kérdések alapján nem lehet azt állítani, hogy a gyakorlati életet nem ismerik, a gyakorlati életet nélkülöző válaszokat adnak. Az észrevételben hivatkozott válaszban is így van. Nem tartjuk kioktatónak, ha a kérdésből az derül ki, hogy a kérdező az alapvető jogszabályi előírásokat sem ismeri, és felhívjuk a figyelmét a vonatkozó jogszabályok ismeretének a szükségességére, a válasz terjedelmi korlátai mellett bemutassuk a kérdező feladatait, a kérdésben körülírt probléma elkerülésének lehetőségeit. A válaszban is ezt tettük a beolvadás időpontjának megválasztására vonatkozóan. Ha a cégbíróság eljárási hiba folytán a kért időpontban nem jegyzi be a beolvadást, akkor erről a cégét képviselő személynek is tudomása van, és így kötelezettsége a társaságon belüli érintettek tájékoztatása, az érintettek pedig kötelesek tovább egyeztetni, számlázni stb. A válaszban utalás van arra, ha mindent teljes bizonyossággal nem lehet rendezni a beolvadás hivatalos időpontjáig, akkor azt a beolvadás után az önellenőrzés szabályai szerint kell rendezni. Lehet-e ilyen rendezendő tétel? Természetesen lehet, ha nem a jogszabályi előírások szerint jártak el. Miért? Számlázni az elvégzett teljesítményt, az eladott terméket kell. A társaságon belül lenni kell olyannak, aki tudja, hogy milyen elvégzett munka, értékesített termék nem került még kiszámlázásra. Elvileg van a technikai lebonyolításra idő (de az nem nevezhető türelmi […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.