Ingatlanvásárlás árverésen


Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. január 31-én (399. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7817

[…] értékesítés (az árverés) időpontjában;– az árverési vételárat (az előlegként már megfizetett, általában az árverést követő, maximum 30 napon belül megfizetendő összeget);– az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, adószámát, székhelyét;– a végrehajtó és az árverési vevő aláírását;– az árverés tárgyáról készült kép- és hangfelvételt stb.A kérdező cégnek az árverési jegyzőkönyv alapján a vételárat beruházásként kell könyvelnie a szállítóval (ez esetben a Végrehajtó Irodával) szemben. Ha a használt lakóingatlanok üresek (a tulajdonosok vagy bérlők abban nem laknak);– és azokat a társaság saját maga akarja hasznosítani, és ehhez karbantartási, felújítási munkákat nem kell végezni, akkor a használatbavételkor a beruházási számláról át kell vezetni az épületek közé, azaz aktiválni kell (saját hasznosítás az is, ha a lakóingatlanokat bérbeadás útján kívánja hasznosítani);– és azokat a társaság (későbbi) eladás céljából vásárolta meg, akkor ezen ingatlan bekerülési értékét át kell vezetni az áruk közé, amikor majd értékesíti, az eladási árat árbevételként, a bekerülési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatnia;– és azokat a társaság saját maga akarja hasznosítani, de ahhoz különböző karbantartási, esetleg felújítási munkákat kell elvégezni, akkor ezen munkák költségeivel az ingatlan bekerülési értékét növelni […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.