Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. március 21-én (402. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7870

[…] az egyéb bevételek között kell elszámolni. Így része lesz az adózás előtti eredménynek, és ha a bevételhatást veszteségtétel nem rontja le, akkor a társasági adó megfizetésével lesz adózott eredmény, amely adózott eredmény a következő üzleti évben az eredménytartalék javára vezethető át (ezáltal csökken, akár meg is szűnhet a saját tőke negatív jellege).Van azonban egy érdemi probléma, melyről a kérdésben hivatkozott "szakértők" eltérő módon nyilatkoztak. Éspedig az, hogy az elengedett kötelezettség (tagi kölcsön) teljes összege illetékköteles.Az illetéktörvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozás tárgya a vagyoni értékű jognak az ingyenes átadása. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is. A tagok által elengedett követelés a bt.-nél elengedett kötelezettség, amely elengedés a társaságnál vagyonszerzést eredményez. Ezt a vagyonszerzést terheli az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség, amelyet a társaságnak mint vagyonszerzőnek kell megfizetnie. Az illeték mértéke 18 százalék, alapja az elengedett kötelezettség összege.Az előbbi értelmezést az Itv. 2. §-ának (4) bekezdése megerősíti azzal, hogy a követelés elengedése útján történő vagyonszerzés esetében az illetéktörvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.A másik módszer a rendezésre bonyolultabb, és nagyobb körültekintést igényel.A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Ebből az következik, hogy a tagok által nyújtott kölcsön, a tagok követelése is lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. De mi a vagyoni hozzájárulás?A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben (ilyennek tekinthető a tőkeemelés) köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A pénzbeli, illetve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás így szorosan kapcsolódik a jogi személy alapításához, illetve a meglévő jogi személy (a bt.) jegyzett tőkéjének megemeléséhez. A tagok követelésének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a bt. rendelkezésre bocsátása tehát elválaszthatatlan a vagyoni betét külső tőke bevonásával történő emelésétől. Ehhez – természetesen – taggyűlési határozat kell, és módosítani kell a társasági szerződést is, és a cégbíróságon a bt. jegyzett tőkéjének (vagyoni betétjének) összegét is. (A taggyűlési határozatban kell rögzíteni azt is, hogy a vagyoni hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátott tagi követelésből mekkora összeget fordítanak a vagyoni betét növelésére, illetve mekkora összeget helyeznek a tőketartalékba.)A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a bt. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a tagok külön-külön milyen összegű pénzkölcsönt nyújtottak, illetve a pénzkölcsönt nyújtókkal külön-külön kölcsönszerződést kötöttek. (Ez fontos a tagok vagyoni betétje összegének emelésekor.)A tagi követeléseknek a társaság […]