Személyi jellegű egyéb kifizetések


A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. augusztus 8-án (409. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7987

[…] foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész (a meghaladó rész az egyes meghatározott juttatások közé tartozik).2019. január 1-jétől a készpénzes béren kívüli juttatás megszűnt, helyette – jogszabályi előírás alapján – más nincs. (Kompenzálni a munkabér növelésével lehet, a bérre irányadó szabályoknak megfelelő adóztatással!)Számlaösszefüggések:A szakszervezet által a tagjának, közeli hozzátartozójának stb. beszerzett üdülési utalványok fizetett összegének könyvelése: T 368 – K 384, majd átadása a szakszervezeti tagoknak: T 551 – K 368;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott utalványok összege nem haladja meg a törvényben előírt mértéket, a törvény szerinti adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott utalványok összege meghaladja a törvényben előírt mértéket, akkor a beszerzési érték törvény szerinti mértékét meghaladó rész könyvelése: T 552 – K 368, a meghaladó rész törvény szerinti adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8.A szövetkezeti közösségi adóalap terhére beszerzett étkezési, üdülési utalványok, nem pénzbeli juttatások (termékek és szolgáltatások) beszerzése: T 368, 261, 271 – K 384, 454, majd átadása a magánszemély tagok részére: T 551 – K 368, 261, 271;– kapcsolódóan, ha a szövetkezeti tagoknak átadott nem pénzbeli juttatások értéke a törvényben előírt értéket nem haladja meg, a törvény szerinti adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– kapcsolódóan, ha a szövetkezeti tagoknak átadott nem pénzbeli juttatások értéke a törvény szerinti mértéket meghaladja, akkor a bekerülési értéknek a törvény szerinti mértékét meghaladó része könyvelése: T 552 – K 368, 261, 271, a meghaladó rész törvény szerinti adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8.552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadójaLegutóbb a Számviteli Levelek 409. számában a 7981. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk az egyes meghatározott juttatásokkal is. Az ott leírtakat azzal egészítjük ki, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak, vagy a munkavállalóknak és közeli hozzátartozóinak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adhasson bármilyen juttatást az egyes meghatározott juttatások közötti elszámolással. Így az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt nem lehet egyes meghatározott […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.