Elszámolt értékvesztés megszüntetése
Kérdés
A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. szeptember 12-én (411. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8012
[…] kiegyenlítésére fedezete, esetleg indokolt lett volna az adós ellen a felszámolási eljárást megindítani. A kérdésben az intézkedések eredményéről nincs szó!Önmagában az a tény, hogy a céget törölték a cégjegyzékből, nem jelenti azt, hogy a megszűnt társaságok vagyonából részben vagy egészében a kérdező cég követelését nem lehetett volna kiegyenlíteni. De ha meg sem próbálták? Erre utal az is, hogy követelésüket be sem jelentették a felszámolónak. Ez esetben a felszámolótól hiába várták az értesítést, mert a felszámoló jogszerűen úgy tekintette a felszámolásra kerülő cégnél kimutatott (ha egyáltalán ki volt mutatva) kötelezettséget, hogy az nem kötelezettség, hiszen a hitelező nem jelezte követelését.Természetesen, ha az adós cég már nem létezik (az még nem elég, hogy a cégjegyzékből törölték), mert a felszámolási, a kényszertörlési, esetleg végelszámolási eljárás már befejeződött, akkor – általában – már nincs kitől követelni (bizonyos esetekben a volt tulajdonosoktól lehet), tehát a követelést a könyvekből ki kell vezetni (a követelés összegét össze kell vezetni az elszámolt értékvesztéssel, 100%-os értékvesztés elszámolása esetén eredményhatása nincs).Tekintettel arra, hogy a követelés behajthatatlanságát az Szt.-ben előírt módon a társaság nem dokumentálta, így nem behajthatatlan, hanem elévült követelés jogcímén kell azokat a könyvekből kivezetni. Ennek a minősítésnek a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alkalmazhatósága kérdésében van jelentősége. A hivatkozott n) pont szerint az adózás előtti eredményt csökkentő tételként a behajthatatlan követelésre elszámolt értékvesztés vehető figyelembe. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, elengedett követelés. Az elévült követelés az elévülés miatt elengedett követelésnek tekintendő! A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja egyértelművé teszi a minősítést: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. szeptember 12-én (411. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8012
[…] kiegyenlítésére fedezete, esetleg indokolt lett volna az adós ellen a felszámolási eljárást megindítani. A kérdésben az intézkedések eredményéről nincs szó!Önmagában az a tény, hogy a céget törölték a cégjegyzékből, nem jelenti azt, hogy a megszűnt társaságok vagyonából részben vagy egészében a kérdező cég követelését nem lehetett volna kiegyenlíteni. De ha meg sem próbálták? Erre utal az is, hogy követelésüket be sem jelentették a felszámolónak. Ez esetben a felszámolótól hiába várták az értesítést, mert a felszámoló jogszerűen úgy tekintette a felszámolásra kerülő cégnél kimutatott (ha egyáltalán ki volt mutatva) kötelezettséget, hogy az nem kötelezettség, hiszen a hitelező nem jelezte követelését.Természetesen, ha az adós cég már nem létezik (az még nem elég, hogy a cégjegyzékből törölték), mert a felszámolási, a kényszertörlési, esetleg végelszámolási eljárás már befejeződött, akkor – általában – már nincs kitől követelni (bizonyos esetekben a volt tulajdonosoktól lehet), tehát a követelést a könyvekből ki kell vezetni (a követelés összegét össze kell vezetni az elszámolt értékvesztéssel, 100%-os értékvesztés elszámolása esetén eredményhatása nincs).Tekintettel arra, hogy a követelés behajthatatlanságát az Szt.-ben előírt módon a társaság nem dokumentálta, így nem behajthatatlan, hanem elévült követelés jogcímén kell azokat a könyvekből kivezetni. Ennek a minősítésnek a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alkalmazhatósága kérdésében van jelentősége. A hivatkozott n) pont szerint az adózás előtti eredményt csökkentő tételként a behajthatatlan követelésre elszámolt értékvesztés vehető figyelembe. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, elengedett követelés. Az elévült követelés az elévülés miatt elengedett követelésnek tekintendő! A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja egyértelművé teszi a minősítést: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
