Helyreállítási költségek tűzkár esetén


Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. szeptember 26-án (412. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8029

[…] selejtezéséhez, az eszközök értéke csökkenésének értékvesztéskénti, terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolásához, másrészt az épületben keletkezett károk helyreállításához kapcsolódnak.Az üzemi ingatlan oltásában részt vehettek a társaság dolgozói és kívülállók is (például tűzoltók). Saját dolgozók felmerült közvetlen munkabérét, annak járulékait, továbbá a tűzoltáshoz felhasznált anyagok (víz, poroltó stb.) bekerülési értékét elsődlegesen az 5. számlaosztály számláin kell könyvelni, majd az Szt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint – mint saját előállítású eszközök aktivált értékét – készletre kell venni (T 261 – K 582), majd el kell számolni az egyéb ráfordítások között (T 8631 – K 261). A tűzoltásban részt vevők által számlázott – áfa nélküli – összeget közvetlenül kell az egyéb ráfordítások között könyvelni (T 8631, 466 – K 454).Ha a tűzkár során anyag- és árukészlet, illetve saját előállítású termék semmisült meg, azok bekerülési értékét, illetve közvetlen önköltségét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni akkor is, ha az anyag- és árubeszerzés bekerülési értékét a beszerzéskor anyagköltségként, elábéként számolták el (először készletre kell venni: T 211 – K 511, T 261 – K 814, majd T 8631 – K 211, 261), illetve a saját termelésű készleteket még nem vették készletre (T 261 – K 582 és T 8631 – K 261).Amennyiben a készletek javíthatók, azok bekerülési értékét, közvetlen önköltségét értékvesztés elszámolásával kell az állapotuknak megfelelő értékre lecsökkenteni. Ez esetben a javítás költségeit kell majd a tűz miatti kárként az egyéb ráfordítások között kimutatni.Tűz esetén sérülhetnek, használhatatlanná válhatnak az ingatlanon kívül más tárgyi eszközök is (pl. gépek). Ezen tárgyi eszközök esetében (ha javíthatók) indokolt lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Ha teljesen használhatatlanok, nem javíthatók, akkor piaci értékükön (jellemzően hulladék-, illetve haszonanyagértéken) át kell vezetni a vásárolt készletek közé, a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet (a piaci értékként figyelembe vett érték nem lehet több, mint a nettó érték) pedig terven felüli értékcsökkenésként elszámolni.A tűz során károsodhat az épület is. Az épület helyreállításának a költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni. A helyreállítás attól még nem lesz felújítás, mert a kár meghaladja az épület nyilvántartási értékének 50 százalékát. A felújítás kritériumait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja részletezi. Tűz esetén felújítás lehet például, ha az épület teljes tetőszerkezete megsemmisült, a cserepek használhatatlanná váltak, és így a helyreállítás során új tetőszerkezetet kell készíteni, maguk a tetőfedő anyagok is újak. Felújítás lehet az is, ha a tartó- és födémszerkezetek úgy károsodtak, hogy azokat az épület rendeltetésszerű […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.