Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. október 10-én (413. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8032

[…] könyvelésével történik, függetlenül attól, hogy a hiba jelentősnek vagy nem jelentősnek minősül.Az ellenőrzés megállapításait indokolt – évenként – elkülönítetten, külön-külön főkönyvi számlára könyvelni, különösen az eredményt érintő tételeket, az évszám feltüntetésével (pl. 523/2016. Karbantartási költségek) azért, hogy– a jelentős összegű hiba esetén a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopába bekerülő adatok, illetve– a nem jelentős összegű hiba esetén a társaságiadó-bevallásba bekerülő, adóalapot növelő-csökkentő tételekfőkönyvi számlákkal (esetleg külön főkönyvi kivonattal) alátámasztottak legyenek.Itt kell utalni arra, hogy a jelentős összegű, illetve a nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatása miatt a hiba elkövetése évének (az adott esetben a 2016., 2017., 2018. évek) társaságiadó-alapja változik, így ezen évek adóbevallását is önellenőrzés keretében módosítani kell.A kérdésben leírt esetekben mi volt a hiba? Az, hogy a 2016., 2017., 2018. években a cég magasabb összegben számolt el költséget, mint amennyit jogszerűen elszámolhatott volna, függetlenül attól, hogy a többletelszámolás a cég vagy a kft. hibájára vezethető vissza. Nyilvánvalóan az áfa elszámolása sem helyes. Azzal, hogy az indokoltnál több költséget számolt el a cég, alacsonyabb összegben határozta meg a társasági adó alapját, és így kevesebb adót fizetett, tehát társaságiadó-hiánnyal kell számolni. (Több előzetesen felszámított áfát vont le, tehát az áfahiány is fennáll!)A kérdés szerinti években célszerűen:– a helytelen számlákat sztornírozni kell: T 454 – K 523/2016., 466;– a helyes értékadatokat könyvelni: T 523/2016., 466 – K 454; majd– ha jelentős összegű volt a hiba, […]