Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra


Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. október 10-én (413. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8035

[…] ráfordítások között elszámolt, képzett céltartalék összegével (könyvelése: T 8651 – K 421) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az adóalap meghatározásához az adózás előtti eredményt növelni kell. A képzett céltartalékot feloldani (és adóalapot csökkentő tételként figyelembe venni) akkor lehet, ha azok a garanciális költségek ténylegesen felmerültek, amelyre a céltartalék képzése történt, illetve a garanciális időszak letelt, és nem merültek fel költségek. A céltartalék feloldását az egyéb bevételek között kell elszámolni (T 421 – K 9651).A várható garanciális költségekre a 2019. évi beszámoló készítésekor – az előbbiek figyelembevételével – képezhető céltartalék akkor is, ha számlázás nem 2019-ben, hanem már korábban történt.Feltételezzük, hogy az egy éven túli követelés (kintlévőség) 30 millió forintos összege nem foglalja magában a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés összegét. Ez esetben, az adós, a vevő minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni (ez azonban nem lehetőség, hanem kötelezettség!), ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű [Szt. 55. §-ának (1) bekezdése].A követelésekre elszámolt értékvesztést az egyéb ráfordítások között kell kimutatni (T 8662 – K 315) követelésenként, amelynek összegével a társasági adó alapja meghatározása során, a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján, az adózás előtti eredményt növelni kell. A 2019-ben így elszámolt értékvesztést legkorábban a 2020. évi beszámolóhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi értékeléskor lehet feloldani (T 315 – K 9662), ha teljesülnek az Szt. 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltak, azaz az adós, a vevő minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, legfeljebb az adott követeléshez kapcsolódóan korábban elszámolt értékvesztés összegében. Ez esetben a visszaírt értékvesztés összegével az adózás előtti eredmény a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján csökkenthető.A Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja szerint a követelésekről – követelésenként elszámolt értékvesztésről, az értékvesztésnek az adózás előtti eredményt növelő összegéről, csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összegével, a könyvviteltől elkülönítetten – nyilvántartást kell vezetni. Mivel az értékvesztés kimutatott összegével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nemcsak akkor lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, amikor az a számviteli előírások szerint visszaírásra került. Ilyen például a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált részhez kapcsolódó értékvesztés is.A Tao-tv. 4. §-ának 4/a. pontja szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel az Szt. szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.A Tao-tv. tehát kiterjesztően értelmezi a behajthatatlan követelést. Ez a minősítés már akkor alkalmazható, amikor a követelés a számviteli előírások szerint még nem behajthatatlan […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.