Tüzelőanyag beszáradás miatti hiánya
Kérdés
Társaságunk biomassza-tüzelésű kazán telepítését tervezi. A kazán tüzelőanyaga faapríték vagy fásszárú növényi nyesedék lenne. Ezt a beszállító egy sávban meghatározott nedvességtartalommal fogja szállítani, az egységár is a nedvességtartalom függvényében meghatározott. Hosszabb ideig tárolni fogjuk a tüzelőanyagot a felhasználásig. Ezalatt nedvességtartalma, tehát súlya és térfogata változni fog. Mi a szokásos eljárás ilyenkor? Egyszerűen csak az eredeti mennyiséget adjuk fel felhasználásba, vagy a készletezés alatti veszteséget másként kell elszámolni? (Bár a szárazabb tüzelőanyag értékesebb tüzelőanyag.) A nedvességtartalom növekedését nem feltételezem.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. december 12-én (417. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8098
[…] a készletre vétele) és felhasználásának kezdő időpontja előtt viszonylag hosszabb időtartam (3-4 hét vagy annál több) telik el, és az időjárás is kedvezően hat a nedvességtartalom csökkenésére, akkor indokolt a felhasználás kezdő időpontjával leltározni, a leltározás során a mennyiségi csökkenést megállapítani. Az így kimutatásra kerülő hiányt minősíteni kell! És ha az állapítható meg, hogy a mennyiségi csökkenés a beszáradás következménye, akkor az "elszámolási különbözetre" visszavezethető hiányt egy tételben kell – a mennyiségi csökkenés és az egységár szorzataként – anyagköltségként könyvelni (T 511 – K 21-22). (Természetesen megállapítható valódi leltári hiány is, amelyet viszont az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: T 8693 – K 21-22.)A leltár utáni felhasználást a felhasznált mennyiség és az eredeti egységár szorzataként anyagköltségként elszámolni. Felhasznált mennyiségként csak az üzleti év utolsó napjáig ténylegesen is felhasznált mennyiség vehető számításba. Ebből az következik, hogy az üzleti év utolsó napjával leltározni kell (a […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. december 12-én (417. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8098
[…] a készletre vétele) és felhasználásának kezdő időpontja előtt viszonylag hosszabb időtartam (3-4 hét vagy annál több) telik el, és az időjárás is kedvezően hat a nedvességtartalom csökkenésére, akkor indokolt a felhasználás kezdő időpontjával leltározni, a leltározás során a mennyiségi csökkenést megállapítani. Az így kimutatásra kerülő hiányt minősíteni kell! És ha az állapítható meg, hogy a mennyiségi csökkenés a beszáradás következménye, akkor az "elszámolási különbözetre" visszavezethető hiányt egy tételben kell – a mennyiségi csökkenés és az egységár szorzataként – anyagköltségként könyvelni (T 511 – K 21-22). (Természetesen megállapítható valódi leltári hiány is, amelyet viszont az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: T 8693 – K 21-22.)A leltár utáni felhasználást a felhasznált mennyiség és az eredeti egységár szorzataként anyagköltségként elszámolni. Felhasznált mennyiségként csak az üzleti év utolsó napjáig ténylegesen is felhasznált mennyiség vehető számításba. Ebből az következik, hogy az üzleti év utolsó napjával leltározni kell (a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
