Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át
Kérdés
Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 9-én (418. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8112
[…] árkedvezmény nyújtása szja szempontból minősíthető úgy, hogy azt üzletpolitikai célból adják. Az árkedvezményt azonban nem közvetlenül a márkakereskedőnél történő vásárláshoz kapcsolódóan adják, hanem azt a vezérképviselet adja, így nem alkalmazható az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím. (Továbbá a kérdésben leírtak alapján az sem egyértelmű, hogy széles körben nyilvánosan meghirdetett kampány keretében történik a juttatás.) Adómentesség hiányában az 50% mértékű árkedvezmény juttatása tekinthető az Szja-tv. 70. § (6) bekezdésének d) pontja alapján, mint adómentesnek nem minősülő üzletpolitikai célú juttatás. Az árkedvezmény 1,18-szorosát alapul véve 15 százalék személyi jövedelemadó és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli a vezérképviseletet. Tekintettel azonban arra, hogy a juttatás nem lehet pénz, így az árkedvezmény nyújtását nem utólagos pénzvisszatérítésként kellene kezelni. A magánszemélynek így nem keletkezne adókötelezettsége.A leírtakból következik a számviteli elszámolás is.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján az árkedvezményt a személyi jellegű egyéb kifizetések között, mint egyes meghatározott juttatást kell kimutatni, a fizetendő személyi jövedelemadóval együtt. A fizetendő szociális hozzájárulási adót pedig bérjárulékként kell elszámolni. Mindezt a vezérképviseletnél. Alapvető probléma az, hogy az egyes meghatározott juttatások közé tartozó juttatás pénzben nem adható.A kérdésből nem derül ki, hogy az autók értékesítése kapcsán van-e és milyen a vezérképviselet és a márkakereskedő közötti szerződéses kapcsolat. Ha feltételezésünk helytálló, akkor a vezérképviselet számláz a márkakereskedő felé, a márkakereskedő a vevő magánszemélyek felé. A kérdés szerinti üzletpolitikai […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 9-én (418. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8112
[…] árkedvezmény nyújtása szja szempontból minősíthető úgy, hogy azt üzletpolitikai célból adják. Az árkedvezményt azonban nem közvetlenül a márkakereskedőnél történő vásárláshoz kapcsolódóan adják, hanem azt a vezérképviselet adja, így nem alkalmazható az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím. (Továbbá a kérdésben leírtak alapján az sem egyértelmű, hogy széles körben nyilvánosan meghirdetett kampány keretében történik a juttatás.) Adómentesség hiányában az 50% mértékű árkedvezmény juttatása tekinthető az Szja-tv. 70. § (6) bekezdésének d) pontja alapján, mint adómentesnek nem minősülő üzletpolitikai célú juttatás. Az árkedvezmény 1,18-szorosát alapul véve 15 százalék személyi jövedelemadó és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli a vezérképviseletet. Tekintettel azonban arra, hogy a juttatás nem lehet pénz, így az árkedvezmény nyújtását nem utólagos pénzvisszatérítésként kellene kezelni. A magánszemélynek így nem keletkezne adókötelezettsége.A leírtakból következik a számviteli elszámolás is.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján az árkedvezményt a személyi jellegű egyéb kifizetések között, mint egyes meghatározott juttatást kell kimutatni, a fizetendő személyi jövedelemadóval együtt. A fizetendő szociális hozzájárulási adót pedig bérjárulékként kell elszámolni. Mindezt a vezérképviseletnél. Alapvető probléma az, hogy az egyes meghatározott juttatások közé tartozó juttatás pénzben nem adható.A kérdésből nem derül ki, hogy az autók értékesítése kapcsán van-e és milyen a vezérképviselet és a márkakereskedő közötti szerződéses kapcsolat. Ha feltételezésünk helytálló, akkor a vezérképviselet számláz a márkakereskedő felé, a márkakereskedő a vevő magánszemélyek felé. A kérdés szerinti üzletpolitikai […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
