Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása


Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. február 13-án (420. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8132

[…] végzi.A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet (GKM rendelet) 1. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a műszaki és közlekedésbiztonsági eljárásért a GKM rendelet 1. számú melléklete I. fejezete szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj – mint a közigazgatási eljárási illeték helyett fizetendő közteher – a GKM rendelet 6. § b) pontja és az Itv. 31. § (1) bekezdése alapján az eljárást kezdeményezőt terheli. A GKM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint többek között a műszaki és közlekedésbiztonsági felülvizsgálat díjának 80%-a a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (jelen idő szerint ennek jogutódját, az ITM-et), 20%-a a tevékenységet végző szervezetet illeti meg.A közkeletűen műszaki vizsgáztatásnak nevezett eljárás tehát közjogi természetű jogviszony (jogszabályból fakadóan jön létre), melyben a közlekedési hatóság az egyik szereplő, a másik szereplő, az ügyfél pedig a műszakivizsga-köteles gépjármű üzemben tartója. Az eljárást a közigazgatási szerv (a közlekedési hatóság) végzi, melyért az ügyfél (üzemben tartó) a GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat fizet. A vizsgálatot (a gépjármű paramétereinek vizsgálatát) ellenben – ami az eljárás része – a műszakivizsga-állomás (a kérdésbeli kft.) folytatja le, melynek fejében a GKM rendelet 4. §-a (1) bekezdése alapján az ügyfél által fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 20%-ára jogosult.Mindezen jogviszony tartalmát az a számviteli elszámolás fedi le, melynek során a közlekedési hatóság (vagy nevében a vizsgaállomás) az eljárásról és annak igazgatási szolgáltatási díjáról számviteli bizonylatot állít ki az ügyfél (az üzemben tartó) felé, a vizsgaállomás pedig számlát állít ki a közlekedési hatóság felé a saját teljesítményéről (a gépjármű megvizsgálásáról, vizsgájáról), mégpedig az igazgatási szolgáltatási díj 20%-ának erejéig. (A díjat természetesen az ügyfél a vizsgaállomás számára megfizetheti, melynek 80%-át a vizsgaállomásnak át kell utalnia a minisztérium GKM rendelet szerinti számlájára.)A teljes igazgatási szolgáltatási díj (vagy annak 80%-a) úgymond továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként azért nem lehetséges, mert a közvetített szolgáltatás egyik fogalmi eleme, hogy a vásárolt szolgáltatást az adózó (a kft.) saját nevében nyújtsa ügyfele (az üzemben tartó) felé. Jelen esetben ez – mint fentebb levezettük – kizárt, hiszen az eljárást (mely után a díjat kell fizetni) a közlekedési hatóság folytatja le, és nem a kft. (a műszaki […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.