Hibás teljesítés esetén az előleg


Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. július 16-án (428. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8258

[…] A kérdező azonban nem szól arról, hogy a cégénél a hibás teljesítést hogyan könyvelték? Úgy tűnik, hogy nem könyvelték, és ezzel számviteli előírást sértettek. A partner hibás teljesítését is könyvelni kellett volna azon az értéken, amilyen értéken azt elfogadták, elismerték (mint nem számlázott szállítást, nem számlázott szolgáltatást). A kérdés szerint egyezségi ajánlatot tettek a hibás teljesítés vonatkozásában az előleg összegében. Ha ezt a partner elfogadta volna, akkor az előleg már nem előleg, hanem a hibás teljesítés ellenértéke. A partner a teljes megbízási díjat követeli (nyilvánvalóan ilyen összegű számlát küldött partnerének), ha a bíróság neki ad igazat, akkor kevés az előleg. Tekintettel a partner felé tett egyezségi ajánlatra, a bíróság feltételezhetően legalább az előleg összegében ad igazat a partnernek. Bármelyik oldalról közelítjük, az el nem ismert előleget nem kell el nem ismert követelésként a bírósági per befejezése után sem leírni, így arra céltartalékot nem szabad képezni! [Mint fentebb már jeleztük, a hibás teljesítés könyvelésekor (elmaradt könyvelésekor) keletkező, nem számlázott szállításból, […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.