Tőzsdei aktuális árfolyamon értékelés
Kérdés
Nyrt.-nél dönthet-e úgy a cég a számviteli politikájában, hogy az éves és évközi zárlatoknál a tőzsdei aktuális árfolyamon értékeli a részvényeit? Ha igen, akkor azt a könyvelés szempontjából hogyan kell helyesen kezelni? A nyereséget és a veszteséget is el kell számolnia? Vagy meghatározhat egy sávot (%-ot), amin belül nem értékel át, csak ha átlépik ezt a nagyságrendet? Ha ebben az nyrt.-ben valakinek van részesedése, abban az esetben, akinél a részvények vannak, dönthet-e úgy a számviteli politikájában, hogy ezeket a részvényeket aktuális tőzsdei árfolyamon szerepelteti az éves és évközi zárlatkor?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. december 10-én (437. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8397
[…] Szabályozandó az is, hogy mit kell a jelentősen szó alatt érteni (például, ha a könyv szerinti érték 10 százalékkal magasabb, mint a tőzsdei árfolyam), továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a különbözet tartósan fennáll-e (már egy éve), illetve növekvő tendenciát mutat-e (pl. egy éve csökken az adott részvény tőzsdei árfolyama).A számviteli politikában kell szabályozni azt is, ha az adott részvény tőzsdei árfolyama tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, él-e a cég a piaci értéken történő értékelés lehetőségével [Szt. 57. §-ának (3) bekezdése]. Ha így döntenek, és a mérlegfordulónapi tőzsdei árfolyam, mint a részvény piaci értéke, magasabb (legalább 10 százalékkal), mint az adott részvény bekerülési értéke, akkor a cég az Szt. 58-59. §-aiban foglaltak szerint a különbözetet az eszközök között a "Részesedések értékhelyesbítése"-ként, a források között az "Értékhelyesbítés értékelési tartaléka"-ként mutatja ki, amelynek a helyességét kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálónak igazolnia […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. december 10-én (437. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8397
[…] Szabályozandó az is, hogy mit kell a jelentősen szó alatt érteni (például, ha a könyv szerinti érték 10 százalékkal magasabb, mint a tőzsdei árfolyam), továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a különbözet tartósan fennáll-e (már egy éve), illetve növekvő tendenciát mutat-e (pl. egy éve csökken az adott részvény tőzsdei árfolyama).A számviteli politikában kell szabályozni azt is, ha az adott részvény tőzsdei árfolyama tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, él-e a cég a piaci értéken történő értékelés lehetőségével [Szt. 57. §-ának (3) bekezdése]. Ha így döntenek, és a mérlegfordulónapi tőzsdei árfolyam, mint a részvény piaci értéke, magasabb (legalább 10 százalékkal), mint az adott részvény bekerülési értéke, akkor a cég az Szt. 58-59. §-aiban foglaltak szerint a különbözetet az eszközök között a "Részesedések értékhelyesbítése"-ként, a források között az "Értékhelyesbítés értékelési tartaléka"-ként mutatja ki, amelynek a helyességét kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálónak igazolnia […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
