Előre fizetett bérleti díj kezelése, visszafizetése


Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. május 13-án (445. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8532

[…] előre történik, hogy azt meg lehetne osztani azokra az évekre, amelyekre vonatkozik. Ezt erősíti meg a NAV egy korábbi álláspontja egy olyan esetben, amikor a felújítás költsége lett a bérbe adó magánszemély bevétele. A NAV megállapította, hogy a magánszemély a bevételt a felújítás befejezésének napján szerzi meg. Ezen időpontban a teljes bevételt megszerzettnek kell tekinteni, azaz az adókötelezettség is ekkor keletkezik, mivel adózási szempontból nincs lehetőség a bevételt a bérbeadás éveire elosztva figyelembe venni.A második kérdés értelmezhetetlen. A kft. 15 év bérleti díját fizeti meg előre, amely azonban a kft.-nél nem árbevétel, hanem igénybe vett szolgáltatás költsége (T 522, 466 – K 454, T 454 – K 384, 381). Mivel 15 év bérleti díjáról van szó, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében, a költségként elszámolt bérleti díjat az Szt. 32. §-ának […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.