Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél


A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. december 16-án (457. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8732

[…] feladójának (a külföldi megrendelő, illetve a központ részére), a külföldi megrendelőnek végzett szolgáltatásnyújtásról (ez az áfa szempontjából lényeges).A leírtakból következik, hogy a fióktelep számlázásának hiányában a központnak a fióktelep tevékenységéről kiállított számlái – különösen az áfa szempontjából – a nemzetközi jog előírásaival sem egyeztethető össze.A leírtakból az is következik, hogy a költségek alapján nem lehet a fióktelepnél árbevételt kimutatni.A fióktelep eredményét nem a központnak kell megállapítania, hanem magának a magyarországi fióktelepnek, a fióktelepnél elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek (árbevétel) alapján. A kérdésben leírt eljárások közül egyiket sem lehet szabályosnak tekinteni jelen formájukban.A központ azon értelmezése, mely szerint a központ rendelte meg ezeket a javításokat a magyarországi fiókteleptől, járható út, ha hivatkozás van a külföldi megrendelőre, ha azokat a külföldi megrendelő részére történő továbbszámlázás előtt állította ki a központ, és számlázott a fióktelep. A kérdés alapján mindez csak utólag történhet, ezért elkerülhetetlen az önellenőrzés, teljeskörűen (ideértve a költségelszámolást is).A külföldi vállalkozás és magyarországi fióktelepe közötti elszámolás kapcsán – az általános forgalmi adót érintően – figyelemmel kell lenni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fióktv.) 2. §-ának b) pontjában meghatározott fióktelep fogalmára. E rendelkezés szerint fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A Fióktv. idézett rendelkezése alapján tehát a külföldi cég magyarországi fióktelepe jogi értelemben a külföldi cég magyarországi gazdasági jelenlétének megtestesítője, nem pedig egy elkülönült, önálló entitás. Mindezek alapján a külföldön letelepedett vállalat és a magyarországi fióktelep áfaszempontból egy adóalanynak minősül, a magyarországi fióktelep a külföldi vállalat "belföldi adóalanyiságát" testesíti meg.A külföldi adóalany és az általa belföldön alapított fióktelep között történő "szolgáltatásnyújtások" – figyelemmel a külföldi vállalkozás és fióktelepe jogi egységére – soha nem keletkeztetnek Áfa-tv. szerinti adóztatható tényállást, így azokkal összefüggésben forgalmiadó-kötelezettség nem merülhet föl, azokról nem kell számlát kiállítani. A megvalósuló ügyletet azonban ilyenkor is dokumentálni szükséges a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti számviteli bizonylattal. (A bevétel, a költség elszámolásának számviteli bizonylata ebben az esetben is a számla, áfa nélkül!)A jogszabály külön kezeli a külföldi vállalkozás és fióktelep közötti termékmozgást, melyet az Áfa-tv. 12. §-a és 22. §-a saját vagyon mozgatásaként kezel, és bizonyos esetekben adóztat. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések együttes olvasata alapján ugyanis, abban az esetben, ha a saját vagyon szállítása a Közösség más tagállamából Magyarországra történik, és az nem tartozik az Áfa-tv. 12. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetek közé, akkor a külföldi vállalat saját tagállamában adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősülő ügyletet, a magyarországi fióktelep pedig Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít. Ebben az esetben számlakiállítási kötelezettség is felmerül, figyelemmel arra, hogy a termék rendeltetési helye szerinti tagállam az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként írhatja elő, hogy az ügyletről kiállított számla az adóalany rendelkezésére álljon [ilyen tagállami követelményt a […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.