Szemüvegvásárlás a kft. tagjai számára


Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. április 14-én (463. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8831

[…] foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá arra a munkáltatóra, amely őt alkalmazza. A látásvizsgálat elvégeztetésére vonatkozó szabályokat az EüM rendelet 5. § (1) bekezdése határozza meg. Az orvos általi szemészeti szakvizsgálatra utalás elrendelésének szabályait az EüM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az éles látást biztosító szemüveg elrendelését az EüM rendelet 6. §-ában foglaltak határozzák meg. Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüvegnek a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret minősül, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét [EüM rendelet 2. § d) pont]. Tehát a "minimálisan szükséges" feltétel az éles látást biztosító két szemüveglencsére és az annak rendeltetésszerű használatát biztosító szemüvegkeretre értendő.Egyebekben az EüM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint e rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – többek között minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. Az Mvt. 9. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya – a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel – kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.Az Mvt. 87. § 9. pontja taxatíve sorolja fel a jogviszonyokat mint szervezett munkavégzést, amikre a fenti szabályok alkalmazhatóak. Ennek régi – ma már hatályon kívüli – szövegezése szerint szervezett munkavégzésnek kellett tekinteni többek között a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.A jelenleg hatályos szövegezés szerint szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.