Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás
Kérdés
Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. április 28-án (464. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8848
[…] beszámoló mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegefedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.[A b) pont akkor alkalmazandó, ha a lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.]A visszavásárolt üzletrészt a forgóeszközök között kell a visszavásárlási értéken kimutatni: T 373 – K384, és a visszavásárlással egyidejűleg az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba át kell vezetni a visszavásárolt saját üzletrészek könyv szerinti (valójában visszavásárlási) értékét az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján. A könyvelés adataiból ellenőrizhető, hogy az üzletrész visszavásárlása során a kft. helyesen járt-e el. A visszavásárolható üzletrész maximális névértékére vonatkozó adat csak könyvvitelen kívüli nyilvántartás alapján ellenőrizhető, de az üzletrész bevonásához szükség lesz rá.A Ptk. 3:176. §-a rendelkezik az üzletrész bevonásáról. Az üzletrész bevonása is csak a legfőbb szerv (a taggyűlés) döntése alapján történhet. Az üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. Az üzletrészbevonás technikájáról azonban a Ptk. nem rendelkezik.A Ptk. 3:202. §-a szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. Mivel az üzletrész bevonása külön nem szerepel, meg kell nézni, hogy a törzstőke-leszállítás mely esetét lehet az üzletrészbevonásra alkalmazni. A tőkekivonás nem alkalmazható, mert az üzletrészt a kft. birtokolja, és a kft. nem tulajdonos, a veszteségrendezés szóba sem jöhet. Így marad az, hogy a saját tőke más elemeivel szemben lehetséges a törzst ő ke leszállítása. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. április 28-án (464. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8848
[…] beszámoló mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegefedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.[A b) pont akkor alkalmazandó, ha a lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.]A visszavásárolt üzletrészt a forgóeszközök között kell a visszavásárlási értéken kimutatni: T 373 – K384, és a visszavásárlással egyidejűleg az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba át kell vezetni a visszavásárolt saját üzletrészek könyv szerinti (valójában visszavásárlási) értékét az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján. A könyvelés adataiból ellenőrizhető, hogy az üzletrész visszavásárlása során a kft. helyesen járt-e el. A visszavásárolható üzletrész maximális névértékére vonatkozó adat csak könyvvitelen kívüli nyilvántartás alapján ellenőrizhető, de az üzletrész bevonásához szükség lesz rá.A Ptk. 3:176. §-a rendelkezik az üzletrész bevonásáról. Az üzletrész bevonása is csak a legfőbb szerv (a taggyűlés) döntése alapján történhet. Az üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. Az üzletrészbevonás technikájáról azonban a Ptk. nem rendelkezik.A Ptk. 3:202. §-a szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. Mivel az üzletrész bevonása külön nem szerepel, meg kell nézni, hogy a törzstőke-leszállítás mely esetét lehet az üzletrészbevonásra alkalmazni. A tőkekivonás nem alkalmazható, mert az üzletrészt a kft. birtokolja, és a kft. nem tulajdonos, a veszteségrendezés szóba sem jöhet. Így marad az, hogy a saját tőke más elemeivel szemben lehetséges a törzst ő ke leszállítása. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
