Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. május 12-én (465. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8870

[…] felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése – az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki. Könyvelése: -a jegyzett tőke felemelése a dolgozói részvények névértékének megfelelő összegben a jegyzett-tőke-felemelés cégbírósági bejegyzése alapján: T355 – K 411, -az előbbi tétellel egyidejűleg a névérték alaptőkén felüli tőke terhére történő emelése: T 412, 413 – K 355, -kedvezményes áron biztosított dolgozói részvények dolgozókat terhelő része: T 384 – K 355. A dolgozói részvény ingyenes, illetve kedvezményes megszerzése az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdésének d) pontja alapján nem keletkeztet a magánszemélynél adókötelezettséget. A dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén az Szja-tv. 77/A. § (5) bekezdése értelmében munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az Szja-tv. 77/A. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések (Szja-tv. 67. §) szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén a munkavállalónál az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik. Ha például ingyenes a dolgozói részvény juttatása, majd a későbbiekben a dolgozói részvények visszavásárlása valósul meg (nem vonják be azokat, vagy nem átalakítás valósul meg), akkor a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik, nem lesz a megszerzésre fordított érték része. Ilyen esetben legfeljebb az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összege lehet a megszerzésre fordított érték, ennek hiányában pedig a teljes bevétel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a magánszemélynél, és ezután kell a kifizetőnek a közterheket megállapítania, megfizetnie. Ha a zrt. visszavásárolja a dolgozók számára ingyenesen kibocsátott dolgozói részvényt, akkor a zrt.-nél a vételáron kell e részvényeket nyilvántartásba venni az Szt. előírása szerint a pénzeszközökkel szemben, és eladáskor keletkezhet árfolyamnyereség vagy -veszteség, amely része lesz a társaságiadó-alapnak. (Kéziratzárás: 2022. 05. 04.)   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 465. számában – 2022.05.12.) Észrevétel: Pontosítást szeretnék kérni a 8870. válaszhoz kapcsolódóan. Melyik paragrafus […]