Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja


Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. szeptember 1-jén (470. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8945

[…] szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,– bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart, és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartásba a bevétel összegének rögzítése (a bizonylatok kiállítási szabályai mellett):– a nyugta kiállításakor, a készpénz átvételekor,– a számla kiállításakor, azaz a termékértékesítésekor, jellemzően a szolgáltatásnyújtás befejezésekortörténik (történhet). Ha a számlázott ellenérték megfizetésére csak később kerül sor, akkor a kisadózónak követelése van, amelynek összegét indokolt nyilvántartani.Így ha a kisadózó a bevételi összeget a bevételi nyilvántartásba számla alapján rögzítette, akkor a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól való kikerülésekor a vevők, a megrendelők által meg nem fizetett, számlázott ellenérték miatt követelése van a vevőkkel, a megrendelőkkel szemben.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő adózó nem biztos, hogy a kikerülés időpontjáig a beszerzett eszközök, az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét már megfizette. Ezért, ha a szállítóval, a szolgáltatóval szemben, dokumentáltan tartozása van, akkor a kisadózónak kötelezettsége is van, amelyet csak a tételes adózás hatálya alóli kikerülés után fog megfizetni. Ezért a tételes adózás hatálya alóli kikerüléskor a kötelezettségeket is nyilvántartásba kell venni, a dokumentált, a ténylegesen fizetendő összegben:– a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak (ideértve a 200 E Ft bekerülési érték alatti eszközöket is) esetében a dokumentumokkal (számlákkal) alátámasztott bekerülési (beszerzési, elő­állítási) értékből a teljes várható élettartamból még hátralévő hasznos élettartamra jutó hányad a leltárba kerülő érték, amely azonban nem lehet több, mint az adott eszköz leltárba történő felvételkori piaci értéke;– készletek esetében a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéket indokolt – írásbeli dokumentumok alapján – számításba venni, maximum a készlet­elem leltárba történő felvételkori piaci értékét, ha a készletelem nem minősül csökkent értékűnek;– ha a készletelem csökkent értékű, akkor csak a csökkentett bekerülési értéken kerülhet a leltárba;– a vevőkkel (a megrendelőkkel) szembeni követelések értékét a számlázott, elismert összegben, vevőnként (megrendelőnként);– a pénzösszegeket a bankkivonat szerinti összegben, egyéb pénzeszközt annak a nyilvántartása szerinti, kilépéskori összegében;– a kötelezettségek értékét a számlázott, elfogadott összegben, szállítónként, szolgáltatónkéntkell a leltárba felvenni.A leltárba kerülő adatok hitelességét az egyéni cégtől független személynek indokolt igazolnia (nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni).A leltárban meg kell jelölni az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülő eszközöket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában az alapító rögzített. (Nem célszerű, hogy ez utóbbi érték a leltárba rögzítettől eltérjen, de eltérhet. Lefelé való eltérésnél a különbözet nem csökkentheti az adózás előtti eredményt, felfelé való eltérésnél a különbözet úgy kezelendő, mint az eszközök értékesítésekor realizálódó jövedelem, amely összeg után a magánszemély kisadózónak adóznia kell!)Az Evectv. 21. §-a szerint az egyéni cég alapításához alapító okiratra van szükség. Az alapító okiratnak – többek között – tartalmaznia kell az egyéni cég fő tevékenységét és valamennyi tevékenységét, továbbá az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.Az Evectv. 26. §-a alapján az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, amelyet az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Az Evectv. nem ad lehetőséget a jegyzett tőkétől való eltérésre, nem teszi lehetővé, hogy a jegyzési érték magasabb összegű legyen, mint a jegyzett tőke. Így az egyéni cég nem mutathat ki tőketartalékot.A leírtakból az következik, hogy a volt kisadózó vállalkozó annyi és olyan értékű nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást vihet be az egyéni cégbe, mint amilyen értékben jegyzett tőkét kíván az alapító okirat szerint a cégbíróságon bejegyeztetni. (Logikusan annyit, mint a megszűnéskor felvett leltár szerinti összes eszköze, annak a leltár szerinti értéke.)A kisadózó vállalkozó egyéni cég alapítása esetén akkor jár el helyesen, ha az egyéni cég jegyzett tőkéjének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulása […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.