Kettős állampolgár befektetéseinek adózása


Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. szeptember 29-én (472. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8977

[…] pénzüket.Az egyezmények osztalék, kamat, tőkenyereség (elidegenítésből származó jövedelem), illetve egyéb jövedelem című cikkei – a tartós befektetés hozama jellemzően e cikkek alá sorolható – a magánszemély illetőségének államát ruházzák fel az adóztatás jogával. Jellemzően egyébként olyan külföldi magánszemélyek rendelkeznek Magyarországon tartós befektetési szerződéssel, akik korábban itthon bírtak adóügyi illetőséggel. Életszerű, hogy a számla tulajdonosa a hosszú várakozási idő alatt illetőséget vált (például családjával külföldre költözik). A tartós befektetési szerződésben elért jövedelem esetén ezért vizsgálni kell, hogy az miként feleltethető meg az adóegyezmények megfelelő cikkeinek. A betéti típusú tartós befektetési számlán egyértelműen kamatjövedelem képződik, a nem betéti típusú tartós befektetési számlán számos eltérő jövedelem (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) képződhet. A kamat kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nincs, és akár ad jogot az adós nyereségéből való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat. A kifejezés nem foglal magában semmilyen tételt, amely a 10. cikk rendelkezései szerint osztalékként kezelendő. A késedelmes fizetés utáni büntető terhek nem tekintendők kamatnak. A nemzetközi szerződések alkalmazásában kamatnak tekintendő valamennyi követelésből származó jövedelem, függetlenül attól, hogy van-e jelzáloggal biztosítva, illetve lehetőséget teremt-e az adós nyereségéből való részesedésre. Az Egyezmény alapján főszabály szerint a kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelynek haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, csak ebben a másik államban adóztatható.A fenti rendelkezések nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a kamat keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk (vállalkozási nyereség) rendelkezéseit kell alkalmazni, amelynek főszabálya szerint az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki.Tekintettel arra, hogy a leírtak alapján a befektetésből származó jövedelmét leadózta az adózó külföldön, és utólag annak egy részét a hazai számlájára kívánja utalni, ez önmagában még nem von adókötelezettséget maga után. Ha viszont a hazai számlára utalt pénzt ismételten be kívánja fektetni, akkor az abból keletkezett nyereségre vonatkozóan az Egyezmény szabályai alapján kell megállapítani és teljesíteni az adókötelezettséget.A bejelentési kötelezettségről általánosságban:A 2014/107/EU Irányelv a következő jogszabályokkal illeszkedik be a magyar jogrendszerbe:– a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény;– az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);– az egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvény (a CRS-szabályozás).A CRS – Common Reporting Standard – egy, az automatikus információcserére vonatkozó OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egyezmény, amely lehetővé teszi, hogy az egyezményhez csatlakozó országok banktitoknak és értékpapírtitoknak minősülő információkat osszanak meg egymással. A CRS-egyezményt többek között […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.