Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás


Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!


Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. október 27-én (474. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9011

[…] amelyből szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot kell a cégnek levonnia, és szochokötelezettség is felmerül. Például, ha a külföldi kiküldetés napjainak figyelembevételével 70 euró lesz az egy napra jutó napidíj összege, akkor ennek 21 euró lenne az adómentes része, de csak 15 euró vonható le a 70 euróból, így a cégnek 55 eurónak megfelelő forintösszegből kell az szja-előleget és a tb-járulékot levonnia, és szochót ez után megfizetnie.Ha olyan a belső szabályzat szerinti elszámolás, hogy a magánszemély nem a nettó, hanem a bruttó összeget kapja meg, akkor a cég a bruttó adóköteles részből megállapítja az szja-előleg és társadalombiztosítási járulék összegét, és azt a munkavállalóval megtérítteti, de az is lehetséges, hogy az szja-előleget és a társadalombiztosítási járulékot a munkavállaló egyéb juttatásából vonja le. Lehetne azonban olyan elszámolási gyakorlat is, hogy kiküldetés után, amikor elszámolnak az előleggel, a napidíjnak megfelelő összeget visszavételezik, majd az adóköteles részből levont szja-előleg és egyéni járulék után fennmaradó nettó összeget fizetik ki a dolgozónak.A külföldi kiküldetés esetén az adott előlegből az alábbiak minősülhetnek felmerült költségnek, azaz nem kell jövedelemként figyelembe venni:– az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, mely esetben lényeges, hogy ezek a rendelkezések egyébként nem alkalmazhatók olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja-tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek [Szja-tv. 7. § (1) bek. g) pont];– az utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.