Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor


"A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. november 10-én (475. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9028

[…] eszközérték (üzletrész bekerülési értéke) különbözetét az eredménytartalék változásaként] kell a különbözetek oszlopában szerepeltetni. [Ha a részesedés bekerülési értéke meghaladja a részesedés névértékét, akkor a különbözet az eredménytartalékot csökkenti, ha a részesedés bekerülési értéke kevesebb, mint a részesedés névértéke, a különbözet az eredménytartalékot növeli.]Beolvadás esetén a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságok egymás közötti gazdasági kapcsolatából következően (például áruszállításból) követelése van a másik társasággal szemben, és ebből adódóan a másik társaságnak kötelezettsége van az egyik társasággal szemben. Beolvadás esetén a követelések, illetve kötelezettségek már nem értelmezhetők, tehát megszüntetendők. A megszüntetendő összeggel a különbözetek oszlopában a megfelelő követelés, illetve kötelezettség sor csökkentendő. Előfordul azonban az, hogy ezen követelések egyik társaságnál kimutatott értéke eltér a másik társaságnál kimutatott kötelezettség értékétől. Ez esetben a különbözettel az eredménytartalékot kell módosítani a különbözetek oszlopában.Az időbeli elhatárolások között jellemzően az olyan tételeket kell megszüntetni, amelyeket a másik társasággal szemben követelésként, illetve kötelezettségként még nem lehetett kimutatni, illetve a számviteli törvény előírásai szerint csak a két társaság közül az egyiknél kellett a mérlegben szerepeltetni (például a kötelezettséghez kapcsolódó késedelmi kamatot).Ha a beolvadást a cégbíróság bejegyezte a cégjegyzékbe, a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságoknak a beolvadás napjával (mint mérlegfordulónappal) a cégbejegyzést követő 90 napon belül külön-külön végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteniük háromoszlopos formában.A beolvadó társaság (mint megszűnő társaság) a végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény előírásainak megfelelő beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A beolvadó társaság végleges vagyonmérlegét alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el a számviteli törvény szerinti beszámolót alátámasztó leltártól, ha a beolvadó gazdasági társaság élt a vagyonátértékelés lehetőségével.Az átvevő (beolvasztó) társaság (mint változatlan társasági formában tovább működő társaság) a végleges vagyonmérleget a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni a számviteli törvény előírásai szerint.A folyamatos könyvelés keretében kell megállapítani a beolvadás napján meglévő eszközök és azok forrásai­nak az állományát, alkalmazni kell ezen eszközök és források vonatkozásában a mérlegfordulónapi értékelés szabályait, a mérleg szerinti eredmény megállapításához eredménykimutatást kell készítenie stb. Az átvevő (beolvasztó) társaság végleges vagyonleltára a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokon alapuló leltár, a mérlegfordulónapi értékelés figyelembevételével.A beolvadással létrejött gazdasági társaságnak (itt a beolvadás után létrejött "A" kft.-nek) a beolvadás napjával a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készítenie, háromoszlopos formában, a vagyonmérleg-tervezethez, a vagyonleltár-tervezethez hasonlóan, de nem tervezett, hanem tényleges adatokkal.Így a második, a különbözetek oszlopába már tény­adatokkal kell a vagyont, a vagyon összetételét módosító tételeket beállítani, amelyek a beolvadással létrejött gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében még csak a legfőbb szervek döntésének megfelelő értékkel szerepeltek.Az átvevő (a […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.