Iparűzési adó éves összege


Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!


Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. január 12-én (478. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9065

[…] adóösszeg és a 2022. március 15-én esedékes előleg különbözeteként), akkor a 2022. évi adóelőleg összege 150 egység (ez megegyezik a 2021. évi bevallott adó összegével). Ha ezen vállalkozó a 2022. adóévre a 2023. évben (május 31-ig) bevall (megállapít) 220 egység iparűzési adót, akkor a többlet-adókötelezettség, amit 2023. május 31-ig pénzügyileg is rendezni kell: 70 egység [220 egység 2022-re bevallott adó–150 egység 2022-re bevallott adóelőleg]. A példából is látható, hogy az adóévben esedékes adóelőleg összege (a keresztféléves adóelőleg-fizetés miatt) együttesen az előző adóévi (adóévben bevallott) adó összegével kell megegyezzen. A főkönyvi könyvelés keretében az iparűzésiadó-elszámolási számla Követel oldalára kell könyvelni a bevallott adóelőleg, valamint a még elszámolandó (többlet)iparűzési adó összegét. Ugyanezen főkönyvi számla Tartozik oldalára a pénzügyileg rendezett (önkormányzati adóhatósághoz átutalt) összeget, továbbá – ha van ilyen – az adókötelezettség csökkentése összegét kell könyvelni. Ezzel párhuzamosan az adóhatóság által vezetett adószámla kötelezettség oldalán szerepel a bevallott iparűzésiadó-előleg, valamint az adóévről szóló bevallásban szereplő többletadó (még elszámolandó adó) összege (valamint negatív előjellel a kötelezettségcsökkenés), a befizetés oldalon pedig a beérkezett (átutalt) adóbevétel. Mindenesetre akár a főkönyvi könyvelést tekintjük, akár az adófolyószámlát (amit az adóhatóság vezet), sem egyikből, sem másikból nem következik önmagában, hogy mennyi a befizetendő vagy visszatérítendő adó. Épp fordított a folyamat. Az adózónak kell kiszámítani (megállapítani) az adóévet követő év május 31-ig, hogy mennyi az adóévi adója (ezt be kell vallania), majd pedig, hogy […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.