Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama


A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. március 9-én (481. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9114

[…] időpontja (a fentiekben foglaltak alapján) a számlakibocsátás napja lesz (09. 15.), akkor a beérkező számlához kapcsolódó levonási jog a 09. havi áfabevallásban érvényesíthető, feltéve, hogy az Áfa-tv. 120. §-ában foglalt feltételek is teljesülnek. Elszámolószámla Az Áfa-tv. 58. § (1) és (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó, az adó alapját és a fizetendő adó összegét érintő korrekciók tekintetében lényeges szempont, hogy a korrekcióhoz kapcsolódik-e további fizetési kötelezettség vagy sem. További fizetési kötelezettség és ehhez kapcsolódó új fizetési esedékesség, valamint ennek következtében új teljesítési időpont alapvetően akkor fordul elő, ha az adó alapja és/vagy a fizetendő adó utólag nő. Előfordulhat azonban negatív irányú adóalap-módosítás is, ha például az utólagos elszámolás eredményeképpen kiderül, hogy a szolgáltatást nyújtó előzetesen nagyobb összeget számlázott a tényleges fogyasztáshoz képest. Tipikus példa erre az Ön által említett eset, amikor az elszámolási időszakban átalányfizetés történik, és az időszak végén a korábban kiszámlázott összeg(ek)ből a tényleges fogyasztás elszámolása alapján visszajáró összeg keletkezik (az átalányfizetéssel túlfizetés történt). Ekkor, a korábban kiállított számlá(ka)t – figyelemmel az Áfa-tv. 77. § (2) bekezdés c) pontja szerinti utólagos adócsökkentésre – módosítani szükséges. A számla módosítása számlával egy tekintet alá eső okirattal lehetséges [Áfa-tv. 168. § (2) bekezdés]. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 170. §-a szabályozza. A számlakorrekció történhet egy darab számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításával, de az sem kifogásolható, ha az eredeti számla sztornózásra kerül, majd egy új számla kerül kiállításra. A sztornószámla kiállítása kizárólag az eredeti számla által tanúsított teljesítésre vonatkozó adatok alapulvételével történhet, vagyis az Áfa-tv. 58. §-a szerinti ügyletről kiállított számla korrekciója során – az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva – a korrigálandó (eredeti) számla kibocsátásának időpontjában (09. 15.) érvényes árfolyamot kell figyelembe venni. A kérdésében említett szolgáltató e szerint járt el helyesen, amikor elkészítette az eredeti számla sztornóbizonylatát/-számláját. Ha az eredetileg kiállított számla összegében történő változás egyúttal a levonható adó utólagos módosulását (csökkenését) is jelenti, akkor a számlabefogadónak az Áfa-tv. 153/C. §-a szerint kell eljárnia, amely úgy rendelkezik, hogy az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles az 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az 127. § (1) bekezdésében említett okiratot érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint az érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki. A kérdésében leírtak szerint az érvénytelenítő (sztornó-) számlát a vevő 11. 18-án kapta kézhez, ezért a 11. havi áfabevallásban kell fizetendő adót növelő tételként feltüntetnie a módosító (sztornó-) számla adatait, de legkésőbb az érvénytelenítő okirat kibocsátást követő hónap 15. napján, vagyis legkésőbb a 12. havi áfabevallásban kell bevallani. Az elszámolószámla kiállításakor szintén az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés b) pontja és a 172. §-a szerinti rendelkezések az irányadók, azaz az adó alapját és az áthárított adót a számla kibocsátáskor érvényes árfolyamon kell megállapítani, és az áthárított adó összegét forintban kifejezve feltüntetni. A szolgáltatást nyújtó helyesen, e rendelkezéseknek megfelelően állította ki az elszámolószámláját, amikor a számla keltének napján (11. 30.) érvényes árfolyam szerinti összeget szerepeltette áthárított adóként a számlán. A sztornószámla kiállításával az eredetileg levonható adó összege nullára csökkent, ehhez képest az elszámolószámla kiállítása a levonható adó összegét növeli. Erre az esetre az Áfa-tv. 153/C. § (2) bekezdése az irány­adó, amely úgy rendelkezik, hogy az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.