Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné
Kérdés
Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 13-án (535. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10090
[…] felhasználhatna a gazdasági tevékenységéhez. Tehát tartalma szerint sem felelne meg a kötelezettség kölcsönnek.A Ptk. 6:389. § (1) bekezdése ugyan úgy rendelkezik, hogy a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. A Ptk. 5:14. § (1)–(2) bekezdése szerint „[A dolog](1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.”E rendelkezés szerint a követelés (így az osztalékra vonatkozó követelés) nem minősül dolognak, így ezen előírás sem teszi lehetővé az osztalékköveteléssel történő kölcsönnyújtást, nem beszélve arról, hogy a taggyűlés által jóváhagyott osztalék jogcíme taggyűlési határozattal sem írható […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 13-án (535. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10090
[…] felhasználhatna a gazdasági tevékenységéhez. Tehát tartalma szerint sem felelne meg a kötelezettség kölcsönnek.A Ptk. 6:389. § (1) bekezdése ugyan úgy rendelkezik, hogy a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. A Ptk. 5:14. § (1)–(2) bekezdése szerint „[A dolog](1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.”E rendelkezés szerint a követelés (így az osztalékra vonatkozó követelés) nem minősül dolognak, így ezen előírás sem teszi lehetővé az osztalékköveteléssel történő kölcsönnyújtást, nem beszélve arról, hogy a taggyűlés által jóváhagyott osztalék jogcíme taggyűlési határozattal sem írható […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
