Két év kapott osztaléka egy éven belül

Kérdés: Ügyfelemnek, "A" kft.-nek 20%-os részesedése van "B" kft.-ben. Korábban minden év júliusában "B" kft. osztalékot utalt "A" kft.-nek, ezt számoltam el tárgyévi (a kifizetés évében) bevételnek "A" kft. könyveiben. Az idén azonban már 2008 áprilisában utalta "B" kft. az osztalékot, "A" kft. mérlegkészítési időpontja előtt. Teheti-e "A" kft., hogy a 2007. évi mérlegében kétévi osztalékot is elszámol, és innentől kezdve mindig a járó osztalékot tünteti majd fel bevételként a beszámolójában?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-a (1) bekezdésének előírása szerint kapottosztalékként a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózotteredményből járó összeget kell kimutatni, amennyiben az a mérlegkészítésidőpontjáig ismertté vált. Ebből következően az "A" kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszából: […] A Szlovákiában illetőséggel rendelkező társaságtól kapottosztalék után Magyarországon 25 százalék mértékkel kell az osztalékadótmegfizetni az Szja-tv. 66. §-ának (8) bekezdése alapján.A Szlovák Köztársasággal a kettős adóztatás elkerülésérekötött, 1996. év C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] A cash flow-kimutatás készítésének a célja az, választ adniarra, hogy a beszámolási időszakban a pénzeszközök miért változtak. A beszámolómérlegéből megállapítható, hogy a pénzeszközök mennyivel és milyen iránybanváltoztak: az üzleti év nyitó, illetve záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról azönkormányzat és az önkormányzat leányvállalatai között, így nem kell erre tekintettela beszámolóban adatokat (például kapott osztalék, kapott kamat) kimutatni (akapcsolt vállalkozástól kapott árbevételt egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kapott osztalék (eva)

Kérdés: Az Szja-tv. szerinti adókedvezmények érvényesíthetőségéhez kapcsolódó jövedelemhatárba beszámít-e az Eva-tv. alá tartozó kft.-től az eva alatt felvett osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] Az adókedvezmények érvényesíthetőségére vonatkozó jövedelembe nem tartozik bele az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-től felvett osztalék. Az eva alatt keletkezett osztalékot az osztalék utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség nem terheli. Ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a kft. az üzletrészt nem tartós befektetésként vásárolta meg. Az Szt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a nem tartós befektetésként vásárolt tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell a vételáron kimutatni. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Kapott osztalék az adóalapnál (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó vagyok. Egy rt.-nél részvényes vagyok (10% alatti tulajdonrésszel), a részvényt vásároltam. Kérdésem: A kapott osztalék evás bevételemet képezi-e, vagy – az általános szabályok szerint – a kifizető vonja le a 20 százalékos forrásadót (tehát nálam adómentes a bevétel)?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. szerint bevételnek számít az Szt. hatálya alá nem tartozó adóalany (idetartozik az evás egyéni vállalkozó) esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 1999-ben hatályos előírása szerint a kapott osztalék – az ellenőrzött társaságtól (Tao-tv. 4. § 11. pont) kapott osztalékot kivéve – csökkentette az adózás előtti eredményt. Osztaléknak minősült a Tao-tv. 4. §-ának 29/b. pontja szerint a más adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni.A Gt. 165. §-a szerint: "A taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit – külön befizetés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint osztaléknak kell tekinteni a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.