Projektelszámolás teljesítési foka

Kérdés:

A projektelszámolások teljesítési fokának meghatározásánál lehetőség van költségalapú megközelítésre. Meghatározható-e a teljesítési fok a tényköltségek és a projekt költségvetésének a hányadosaként? Mivel a teljesítési fok alapja a projekt költségvetése, milyen rendszerességgel kell azt felülvizsgálni számviteli szempontból? Amennyiben ennek következményeként változás történik a teljesítési fokban, visszamenőlegesen kell-e önellenőrizni a lezárt üzleti évet érintő beszámolót? Az új törvényi rendelkezés értelmében a projektelszámolással összefüggésben készlet az év végével nem mutatható ki. Mi a helyzet azokkal az anyagokkal, amelyek az év végével még nem kerültek felhasználásra? Azokat ki kell-e mutatni költségként, és velük szemben árbevételt elhatárolni a teljesítési foknak megfelelően, vagy készletre kell venni alapanyagként?

Részlet a válaszából: […] ...szerint a teljesítési fok (a ténylegesen elvégzett munkák és az elvégzendő összes munka aránya) szigorúan a teljesítményhez (az áfa nélküli ellenértékhez) kapcsolódik. Így költségalapú megközelítésre nincs lehetőség! A ténylegesen elvégzett (felmért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott törvényi előírás abból indul ki, hogy ha a szerződés szerinti termék elkészült, a szolgáltatást elvégezték, akkor az áfa nélküli eladási árból a kalkulált haszonnak megfelelő összeget levonva a közvetlen önköltséget kapjuk meg. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...felhasználásra került. A szállító a követelését 2016 áprilisában engedte el.Nyilvánvaló, hogy a kötelezettség összege az áfát is magában foglalja, és így a beszerzett anyag értéke 4 millió Ft. Az elengedés időpontjában a készletérték 2000 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Szolgáltatás számlázott összege

Kérdés: A szolgáltató egy számlában számlázza az elvégzett szolgáltatás munkadíját SZJ-számmal azonosítva, valamint a szolgáltatás során felhasznált anyagköltséget vámtarifaszámmal azonosítva. A számla teljes összege szolgáltatásként könyvelendő, vagy megbontva: a munkadíj szolgáltatásként, a felhasznált anyag anyagköltségként? Ha anyagköltséget számolunk el, az az iparűzési adóból levonható?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni ...a teljesített szolgáltatások... ellenértékét a vevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – összegben. Az Szt. 167. §-a szerinti előírásból pedig az következik, hogy a számlának tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Visszamaradt anyag értékesítése

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az így készletre vett anyagot változatlan formában értékesítik, a számlázott összeget árbevételként kell elszámolni, az áfát is fel kell számítani (T 381 – K 91-92, 467), a készletre vételi értéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok számlázása

Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni ..... a teljesített szolgáltatások.... ellenértékét, a vevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – összegben. Az Szt. 167. §-ának (1) bekezdése szerinti előírásból [e) pont] az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.