15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Egyéni vállalkozónál a leltárba kerülő beszerzési ár
Kérdés: Az Szja-tv. szerint az egyéni vállalkozónak az év végi leltárt az utolsó beszerzési számla alapján nettó beszerzési áron kell elkészítenie. Fehérnemű- és divatáru-értékesítéssel foglalkozó egyéni vállalkozó az év végi leltárt készítheti-e bruttó eladási áron, és ebből a vállalkozásra jellemző árrés segítségével visszaszámolhatja-e a nettó beszerzési árat? A költség-haszon elv alapján mellőzhető az egyes leltártételek hozzárendelése az utolsó beszerzési számlához?
2. cikk / 15 Különbözeti árrés alapja
Kérdés: Használtautó-kereskedéssel foglalkozó cég a különbözet szerinti adózást választotta. Mikor jár el helyesen a cég a különbözeti árrés alapjának meghatározásakor? Az autókat az EU-n belül szerzi be, szintén különbözeti áfával. Helyesen jár-e el, ha a beszerzési árba beszámítja a mindenkori autó alvázszámával, motorszámával feltüntetve kiállított szállítási, szerelési, licitköltségeket, vagy csak a gépjármű beszerzési értékét veszi figyelembe? Külön számlát kap a gépjármű áráról, amely viszonteladói különbözeti ár, illetve külön számlát az egyéb költségek, mint a szállítási díj, kezelési díj, ezek pedig EU-s fordított adózással vannak kiállítva.
3. cikk / 15 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfát? A beszerzés előzetesen felszámított áfája levonható?
4. cikk / 15 Készletdifferenciák könyvelése
Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
5. cikk / 15 Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén
Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
6. cikk / 15 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfásan értékesített használt cikkek esetében a bevétel és a beszerzési ár különbözetéből megállapított áfát? Nettó árbevételt csökkentő tételként vagy egyéb ráfordításként?
7. cikk / 15 Használtautó-kereskedő alkatrészbeszerzése
Kérdés: Használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cégünk különbözeti adózóként tesz eleget az adófizetési kötelezettségének. Jelenleg vásárolt autóinak beszerzési értéke alacsony, viszont nagy mennyiségű alkatrész kerül beépítésre a gépjárműbe. Van-e arra lehetőség, hogy az alkatrészszámlák értékét, illetve a munkadíjat levonjuk, vagy a nyereséget csökkentő tényezőként szerepeljen a könyvelésünkben? Ha erre nincs mód, óriási nyereségünk lesz, magas áfafizetési kötelezettséggel, ami ellehetetleníti a működésünket.
8. cikk / 15 Használt személygépkocsi értékesítésének áfája
Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
9. cikk / 15 Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?
Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
10. cikk / 15 Árrésszámítás
Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
