Eladásiár-különbözet

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az eladásiár-különbözet számlázásakorsem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás nincsen, az eladásiár-különbözetáfa szempontjából is a Közösségen belüli beszerzés bekerülési értékének része(valójában felár), amelyet a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...és erről nem kell nyilatkoznia. Így akérdés szerinti B, C, D társaság létrehozhatja a csoportos adóalanyiságot.Itt azonban utalni kell az Áfa-tv. 8. §-a (7) bekezdésénekelőírására, mely szerint a kívül maradó adóalany – mind a csoportosadóalanyiság időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a választ a Hpt. hivatkozott előírásai adják meg.Kapcsolódóan a kérdéshez, célszerű az üzletszerűen végzett tevékenységet áfa szempontjából is bemutatni.Az áfa ebben a kérdésben annyiban érintett, hogy az adóköteles és az adómentes tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...áron történő értékesítés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozás (amely lehet magánszemély is) részére történik.Önmagában az áfa szempontjából nem tilos a reprezentációs célú természetbeni juttatások jelképes ellenérték fejében történő átengedése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két gazdasági társaság, ha a cégek vezetője ugyanaz a személy?
Részlet a válaszából: […] ...akkor sem, ha a két társaságnak ugyanaz a természetes személy a tulajdonosa, vagy ugyanazon egyéni vállalkozó a tulajdonosa.Az áfatörvény a szoros gazdasági kapcsolatban álló feleket a számviteli törvény vonatkozó fogalmára utalva határozza meg [Áfa-tv. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.