3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól
Kérdés:
Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?
2. cikk / 3 El nem ismert teljesítés
Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
3. cikk / 3 Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása
Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?