Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...előleg is adható, amelyet a kiküldöttel szembeni követelésként kell kimutatni az átadás időpontjában érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben (T3611 – K382). Az előleg átadásánál azonban figyelemmel kell lenni arra is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...előleg is adható, amelyet a kiküldöttel szembeni követelésként kell kimutatni az átadás időpontjában érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben: T 3611 – K 382. Az előlegadásnál azonban figyelemmel kell lenni arra is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...(jövedelem) alapján a kft.-kettársaságiadó-fizetési kötelezettség terheli, a magánszemélyt pedig az Szja-tv.67. §-a szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelme utánszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, az Eho-tv. 3. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Előző éveket érintő helyesbítések

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...cukorrépát a társaság értékesítette a cukorgyár részére,így annak ellenértékét a társaság számolta el árbevételként. Ha az árfolyamokalakulása függvényében a cukorgyár módosítja a vételárat, és azt a társaságnaka szerződés alapján el kell fogadnia, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...átadottelőlegként kell kimutatni. Elszámolása a következő:– a valuta felvétele a devizaszámláról:= a felvételkori választott devizaárfolyamon: T 382 – K 389;= a devizaszámla tényleges árfolyamán: T 389 – K 386;= árfolyam-különbözet az átvezetési számlán: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összegben, amíg a tárgyi eszközök üzembe helyezésére sor nem került. Az új telephely kialakítására felvett devizahitel árfolyam-különbözete az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint (tehát, ha az árfolyamveszteség) növeli a telephely, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.