Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...összege nem forintban van meghatározva, az apportérték meghatározásához az alapító okirat aláírásakor érvényes, választott devizaárfolyamon indokolt azt forintra átszámítva elszámolni. A kölcsönkövetelések lejárata függvényében a rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Tulajdonosváltással kombinált tőkeleszállítás

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2009 júliusában tőkeleszállításról határozott tőkekivonással, 500 millió forintról 500 ezer forintra szállítva le a jegyzett tőkét. A tőkeleszállítást a cégbíróság 2009. október 30-án bejegyezte. A tulajdonos 2009. október 25-én kelt szerződésben értékesítette a 100 százalékos tulajdonrészét jelképes összegért (1 millió forintért). A tőkeleszállítást a cégbírósági határozat napjával könyveljük, a tulajdonossal szembeni kötelezettség előírásával. Felmerült a kérdés, a tőkeleszállítással kivont tőke a régi vagy az új tulajdonost illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...és ennek megfelelően adózik. A régitulajdonos pedig az üzletrész szerzési értéke és eladási ára közöttikülönbözetet – mint árfolyam-különbözetet – terhelő adót fizet. (Itt jegyezzükmeg, a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...Ha azonban az már több év beszámolójában a tőketartalékban szerepelt,akkor a társaságból történő kivét csak osztalék, illetve árfolyamnyereségformájában történhet, mindkettő szja-fizetési kötelezettséggel jár.A kérdésben leírt esetben tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Üzletrész-átruházás magánszemélyek között

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1994-1996. években a társasági adó alanya volt. 1996 decemberében előbb egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakult. 2002 áprilisában az alapító magánszemély a törzstőkéből az 1 millió forint névértéket 1 millió forintért egy másik magánszemélynek eladott. Kit, mikor, milyen adókötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […]

Az üzletrészt átruházó magánszemélynél keletkezett volna árfolyamnyereség címen adóköteles jövedelem, ha az eladási ár meghaladta volna a beszerzési árat. Mivel ez nem áll fenn, adókötelezettség nem keletkezett.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.