Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló ügyletekkel kapcsolatos elszámolási szabályait kell alkalmazni. Így például feltöltéskor emiatt árfolyam-különbözet keletkezik a bankbetét könyv szerinti árfolyama és az elektronikus (virtuális) pénz napi választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi teljesítéskor – helyes elszámolás mellett – feltételezhetően a román céggel szembeni követelés számlán keletkezik árfolyam-különbözet. De ez a követelés már a forrásadóval csökkentett, így a forrás­adóhoz nem, csak a követeléshez kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell említeni, hogy ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, és a forintra történő átszámításhoz az adózó úgy dönt, hogy az Áfa-tv. 80. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétett árfolyamát választja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Deviza bankszámlák közötti átvezetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...a deviza bekerülési árfolyamától eltér a jóváírás napján érvényes választott devizaárfolyam, és az ebből adódó eltérést kell árfolyam-különbözetként a jóváírás napján elszámolni.A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Devizabevétel, -kiadás elszámolása (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Belföldi fuvarozást végző egyéni vállalkozó – szerződés alapján – a fuvardíjat euróban kapja meg devizaszámlájára. Milyen árfolyamon kell a bevételt elszámolni? Milyen árfolyamon kell az ezen devizából kiegyenlített költségeit, ráfordításait kimutatni? Forintra történő átváltáskor az árfolyam-különbözetet bevételként, ráfordításként el kell-e számolni? A kérdésekre az Szja-tv.-ben nem találtam választ.
Részlet a válaszából: […] ...15. napján érvényes devizaárfolyamon átszámított értéken kell bevételkéntelszámolni.Az Szja-tv. nemtartalmaz előírást az árfolyam-különbözet elszámolására vonatkozóan. Így adeviza forintra történő átváltásakor mutatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Devizahitel-keret terhére történő elszámolások

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos euróárfolyamon forintra átszámított összegben kellkönyvelni, akkor is, ha az közvetlenül az euró-devizahitelt csökkenti(árfolyam-különbözet lehet a vevői számlán, de árfolyam-különbözet lehet a márlétező devizahitel-számlán is, a negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...bank vételi árfolyamán): T 384 – K 386, ezt követően el kell számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...között kimutatni, a választott árfolyamon számított értékre kell helyesbíteni a forintban kapott előleg összegét. A különbözetet árfolyam-különbözetként a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni (T 453 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.