HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Részlet a válaszából: […] ...értéken történő meghatározása másként jelenik meg annál, akinek vissza kell majd fizetnie, mint annál, aki a kölcsönt visszakapja.Az áruszállítás, a szolgáltatásnyújtás forintban számlázott ellenértékének euróban történő kiegyenlítése előtt célszerű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adó alapja. Nyilvánvaló, ha a "megtalált" számlákhoz kapcsolódóan a 2019. évi mérlegben tételesen kimutatható anyag- vagy árukészlet nem lehet, mert ha van, akkor biztos, hogy nem volt teljesítés. Ha a korábbiakban említett okok miatt árbevételt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Termék ajándékozása jogviszonyban nem álló személynek

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?
Részlet a válaszából: […] ...A társaságnak a juttatás értékének 1,18-szorosa után kell 15 százalék személyi jövedelem­adót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az ingyenesen adott juttatással kapcsolatban ajándékozási illeték nem merül fel. Ugyanakkor a juttatás értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Részlet a válaszából: […] ...alapján történik az áfafizetés, amely a számviteli nyilvántartásokban nem szerepel.A kérdés szerinti gyakorlat zavaró lehet a helyi iparűzési adó alapjának az önkormányzatok közötti megosztásánál is.A társaságon belüli egységek tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...A számlában adott engedménnyel csökkentett összeget (a 95 százalékot) kell az eladónál árbevételként, a vevőnél az anyag, az áru számlázott bekerülési értékeként számításba venni (a magánszemélynél is). A társasági adó alapjának meghatározása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Áfaellenőrzés (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vevőnek nem kell fizetnie.A 2008. évi árbevétel csökkentése azt is jelenti ez esetben,hogy csökken a társasági adó, a helyi iparűzési adó adóalapja, és ígymódosítani kell a 2008. évi társaságiadó-bevallást, illetve a helyiiparűzésiadó-bevallást is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya

Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
Részlet a válaszából: […] ...nem a szolgáltatást nyújtó vállalkozásokbiztosították a bejelentkezett lakosok részére, hanem a helyi önkormányzat. Havan adó- és járulékfizetési kötelezettség, az az önkormányzatot terheli. Ittkell megjegyeznünk, ha a szolgáltatást nyújtó vállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Használt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
Részlet a válaszából: […] ...az egyedi, illetve a globális nyilvántartás, ami valójában kizárjaazt, hogy a beszerzéskor a bekerülési értéket az eladott áruk beszerzésiértékeként (elábé) számolják el, amiből az következik, hogy kötelező akészletnyilvántartás. Amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásának,adózásának szabályait indokolt alkalmazni. Az Szt. alapján a szerződésen alapuló – konkrét termékhez,anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott -utólag adott/kapott engedmények szerződés szerinti összegeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszából: […] ...kivetett vámok, adók,illetékek és más kötelező jellegű befizetések,– az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülőjárulékos költségek, így különösen a biztosítási, a közlekedési költségek.A hivatkozottak alapján a magyar kft.-nek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
1
2