12 talált cikk az átminősítés , értékesítés , áru kifejezésre

Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?

Kérdés: Az árukészletet év elején átminősítjük tárgyi eszközzé, majd az év utolsó negyedévében értékesítjük, ezért vissza kell minősítenünk készletté. Mi a teendőnk az addig elszámolt értékcsökkenéssel? A visszaminősítés a tárgyi eszköz nettó értékén történik?

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég lakásokat vásárolt, és az áfát visszaigényelte mint első tulajdonos. Ha ezen lakásokat értékesíti, az már adómentes lesz, és 9 éven belüli adómentes értékesítésre arányosítani kell a korábban visszaigényelt áfát? Mi történik, ha a lakást időközben átminősíti és irodaként értékesíti? És mi van az áfával, ha csak 9 év után értékesíti a lakást?