19 talált cikk az értékesítés , vállalkozási tevékenység , GYES , áru kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

Kérdés: Hogyan kell a kettős könyvvitelt vezető borászatban (kft.-ben) kontírozni a 2012. évi CCXIX. tv. szerint fizetendő hegyközségi járulékot? A kft. összköltségeljárással készíti az eredménykimutatást. Az önköltség része? A könyvelésben nincs évközi folyamatos készletnyilvántartás, csupán a pincekönyv. Kérdés továbbá, hogy az ősszel felvásárolt szőlő után kivetett hegyközségi járulék melyik év eredményét terheli, tekintettel arra, hogy a határozatok csak a következő évben (mérlegkészítésig) érkeznek és emelkednek jogerőre.

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?