Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen – a Htv. szerinti – vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Osztalékelőlegből levont egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A kft. minden év decemberében fizet osztalékelőleget, amelyből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulást is levonta. Ez utóbbit azonban csak az osztalékká váláskor vallotta be. A társaság a vezetés és a tagság döntése alapján járt így el, azért, hogy a későbbi rendezés ne maradjon el a tulajdonosok részéről. Ha 2018-ban is lesz osztalékelőleg-fizetés, akkor mit tegyünk? 2019-ben az osztalékká váláskor már nem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás lesz, hanem 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó.
Részlet a válaszából: […] ...2019. január 1-jétől hatályos, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti évhez kapcsolódó adóbevallásokat is a mérlegfordulónapot követő 30 napon belül el kell készíteni, az adókat, járulékokat be kell vallani és be kell fizetni.Egyszerűsített végelszámolás esetén a korrigált végelszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...alapján személyi jövedelemadót, az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (450 E Ft-ig) köteles levonni, bevallani és befizetni. Az árfolyamnyereséget terhelő– személyi jövedelemadó könyvelése: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...azügylet jellegére, a 15 millió forintösszegű egyéb jövedelem utánszemélyijövedelemadó-előleget, különadót, egészségügyi hozzájárulást kell -általában – a jövedelemszerzés negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetni.Az üzletrészt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapírmegszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékosköltségek együttes összegét. (Ha az adott esetben az üzletrész megszerzésénekértéke a névértéknek megfelelő összeg volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.Visszavásárolt üzletrészek esetén a jövedelemszerzés időpontjára a szokásos piaci érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...egyezik meg, a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál, a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit, vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközként, forrásként, a negyedik oszlop az első három oszlop összege. A kft. vagyonmérlegének utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...szintén beszélhetünk termékértékesítésről.Importról viszont – a vámtörvény 1. § 18. pontja szerint – akkor van szó, ha a vámárut a vámhatáron át beszállítják, vagy egyéb módon bejuttatják. Importbizománynál tehát az a kérdés, hogy a vámáru beléptetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.