A 6-7. számlaosztály-számlarend

Kérdés: Színházunk a jelenlegi megszorítások miatt hozott döntés értelmében a bemutatókra a saját műhelyünkben a megvásárolt anyagokból gyártja le a díszleteket. Korábban külső vállalkozások készítették a díszleteket. Ehhez szükséges lesz jó néhány szabályzatunkat megváltoztatni, és a számlarendünket úgy átalakítani, hogy elsődlegesen az 5-ös és másodlagosan a 6-7. számlaosztályokat kívánjuk használni. Szeretnénk kérni egy ajánlott számlatükröt, amit erre a mi speciális tevékenységünkre át tudunk alakítani, és néhány könyveléstechnikai megoldást a megvásárolt alapanyagtól a produkció aktiválásáig.
Részlet a válaszából: […] ...és értékét megállapítani, ennek alapján a vásárolt anyagok felhasználását könyvelni.A díszletkészítők bérének és a bérek járulékainak könyvelésénél is indokolt az előbbiek figyelembevételével eljárni. (Hó végén ismert a havi munkabér bruttó összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek ugyanis telephelynek – többek között -– az olyan berendezések, amelyeket kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározására, kiállítására vagy leszállítására használnak;– a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készletei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

K+F tevékenység a mezőgazdaságban

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.
Részlet a válaszából: […] ...kutatása és fejlesztése fogalmi körébe, akkor is csak akutatásban közvetlenül részt vevő munkatársak közvetlen bére és annak ajáruléka, valamint az általuk a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül felhasználtanyagok bekerülési értéke, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Kulturális járulék fénykép esetén

Kérdés: Evás bt. főtevékenysége a fényképészet, újságoknak, hírügynökségeknek készít fotókat. A képeket digitális formában állítja elő, amelyeket e-mailen, esetleg CD-n továbbít. Keletkezik-e a bt.-nél a fenti részletezett tevékenység után kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen.A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5. §-ának (1) bekezdése alapján kulturális járulékot kell fizetni amellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazóárbevétele után. A melléklet II...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...afejlesztésben részt vevők részére, ideértve az "A" társaság közreműködőmunkatársát is, munkabért kell fizetni, a béren és a bérjárulékokon túlmenőenegyéb költségek is felmerülhetnek, amelyeket a kísérleti fejlesztés közvetlenköltségei között kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Borítólap, védőfólia az áru része?

Kérdés: Árunak minősül-e a borítólap és a védőfólia nélkül érkezett CD és DVD? A továbbértékesítés feltétele a borítólap és a védőfólia, amelyeket a kereskedő szerez be. Általában mi az a határ, tevékenység, amely a beszerzett árura a továbbértékesítőnél rárakódhat úgy, hogy az nem veszti el áru jellegét?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény meghatározása alapján az áruk közé azoka készletek sorolandók, amelyeket a társaság a rendszeres (szokásos) üzletitevékenység keretében értékesítési céllal szerzett be, és azok a beszerzés ésaz értékesítés között változatlan állapotban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...végzők közvetlenmunkabére, a közvetlen munkabérek kiegészítő fizetései, bérpótlékai, az ígyszámított összes bér utáni járulékok (társadalombiztosítási, munkaadói),hozzájárulások (egészségügyi, szakképzési);– a K+F témához közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Ajándék CD

Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó értékű üzleti ajándék összege után a cégnek 44 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha az ajándék értéke – egy-egy alkalommal – nem lenne több 500 forintnál (ami ebben az esetben valószínűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.