Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
Részlet a válaszából: […] ...módja, a költségeket fedező, a biztosító általfizetett kártérítés befolyásolja az elszámolt anyagköltséget, és annak aziparűzési adó alapjánál történő számításba vételét.A társaság az autópálya meghatározottszakaszának üzemeltetője....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...69. §-a (1) bekezdésének ja) ponja alapján adóköteles természetbenijuttatásnak minősül.Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli a kifizetőt a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó terhel, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaszerint 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti ahozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer forint) eléréséig.Az alaptőke leszállításához kapcsolódó – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen szabályozó jogi feltételek hiányoznak. Ennek hiányában a következőkre van lehetőség:A kereskedelemben általában az áruk bolti értékesítése során realizálódik az árbevétel. Így célszerűnek az látszik, ha az értékesítés árbevételét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.